Egy sajátos nevelési igényű gyermek integrált oktatása és iskolakijelölése ügyében szinte valamennyi érintett szereplő, az iskola, a fenntartó tankerület, sőt maga az illetékes szakértői bizottság is a garanciális jogszabályi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva járt el – állapította meg az alapvető jogok biztosa egy szülői panaszbeadvány vizsgálata során. Székely László ombudsman a tanulságok nyomán jelentésében több ajánlást tett, közöttük az ügyben szereplő pedagógusok és ügyintézők kötelező továbbképzésének szükségességét is megfogalmazta.

Egy édesanya panaszbeadványban sérelmezte, hogy a gyermeke budapesti általános iskolájának igazgatója figyelmen kívül hagyta a szakértői bizottság javaslatát a pszichés problémákkal és tanulási zavarokkal küzdő sajátos nevelési igényű tanuló egyéni előrehaladású oktatásáról. A tanév végén az iskola ráadásul azt közölte a szülővel, hogy gyermeke nem sajátította el az alapokat, integráltan nem nevelhető, így nem engedhetik a második évfolyamra. Ezt követően a gyermek a tankerület igazgatójának engedélyével egy másik, speciális általános iskolában kezdte meg a következő tanévet.

Az ombudsman utánajárt a problémának. Jelentésében is kitért rá, hogy a szakértői bizottság korábban ugyan kijelölte a panaszos sajátos nevelési igényű és integrált oktatásra jogosult gyermeke számára a kötelező felvételt biztosító iskolát, a szülők azonban ezzel a döntéssel elégedetlenek voltak, ezért kérték gyermekük átvételét a másik tanintézetbe. Később ennek a tanintézetnek az eljárását is kifogásolták. Az alapjogi biztos megállapította, hogy ez a második iskola a tanulót a jogszabályi előírást figyelmen kívül hagyva vette fel, mivel a szakértői vélemény nem ezt a tanintézetet jelölte ki a számára. Mindez sértette a jogbiztonság követelményét. A biztos ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a felvétel jogszerűtlensége nem mentesíti a kötelezettségei alól az iskolát, mivel az a hatályos alapdokumentuma szerint rendelkezett a tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges személyi-tárgyi alapfeltételekkel.

A biztos jelentésében – hasonló, korábbi ügyeket követően – immár sokadszor hangsúlyozta, hogy a sajátos nevelési igényű tanulónak joga van ahhoz, hogy a jogosultság megállapításától fogva az állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátást kapjon, amit a szakértői bizottság véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szakértői véleményt követve az iskola igazgatója engedélyezi a sajátos nevelési igényű tanuló adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni előrehaladású oktatást és meghatározza, hogy melyik tárgyból melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell teljesíteni a tanulmányi követelményeket. Az első évfolyam harmadszori megismétlésének elkerülése érdekében a szakértői bizottság külön ajánlást fogalmazott meg matematikából. A biztos megállapította, hogy ezt az ajánlást az iskola figyelmen kívül hagyta. A visszás helyzetet tovább rontotta, hogy a tankerület nem tárta fel, sőt megerősítette az iskola jogsértő gyakorlatát. 

A biztos az iskolakijelölési eljárással kapcsolatosan is visszásságot tárt fel. A gyermek ugyanis ismét iskolaváltásra kényszerült, de a szakértői bizottság a szabályok mellőzésével olyan újabb tanintézetet jelölt ki számára, amely az alapdokumentuma szerint eleve nem rendelkezett a sajátos nevelési igényű tanuló oktatásához szükséges feltételekkel. A biztos megállapította, hogy a szakértői bizottság eközben olyan tankerületet vont be az eljárásba, amely az ügyben eleve nem volt illetékes, ez a tankerület pedig egy olyan iskola kijelölését támogatta, amely nem tudta biztosítani a tanuló státuszának megfelelő oktatást. 

Székely László alapjogi biztos az iskolánál és a tankerületnél is kezdeményezte, hogy a helyes joggyakorlat ismereteinek elsajátítása és a sajátos nevelési igényű tanulók megfelelő nevelése-oktatása érdekében kötelezzék továbbképzésre az érintett pedagógusokat és tankerületi ügyintézőket. Az ombudsman emellett felhívta az ügyben eljáró szakértői bizottságot az iskolakijelölés szabályainak teljes körű betartására.