Ma huszonöt éve, az 1994. december 11-ei önkormányzati választások idején kaptak először lehetőséget a hazánkban élő nemzetiségek a helyi kisebbségi önkormányzatok megválasztására. Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes szerint a nemzetiségi önkormányzati rendszer immár negyedszázados története bizonyítja: a Magyarország által a rendszerváltást követően választott út, vagyis a nemzetiségi közösségek egyéni és közösségi – így különösen az önkormányzati és kulturális önigazgatási – jogainak a lehető legszélesebb körben történő biztosítása helyes politikai és szakmai döntés volt, amelyet a magyarországi nemzetiségi politika nemzetközi elismertsége is alátámaszt.

Napjainkban az európai államok többsége egyetért abban, hogy a nemzetiséghez tartozók kulturális identitása az emberi méltóságuk része, ezért abszolút védelmet érdemel. Az is elismert tény, hogy bár nagyon fontos, mégsem elegendő a többségi társadalom és a nemzetiségi közösségek pusztán egyenlő bánásmódjának biztosítása, de a nemzetiségi közösségek számára speciális jogosultságok megadására is szükség van. Az egyéni nemzetiségi jogok segíthetnek megőrizni, valamint gyakorolni az érintett személy identitását és környezete sajátos nemzetiségi jegyeit, de a teljes közösség helyzetét a kollektív, közösségi jogok is nagymértékben befolyásolják. A kulturális önazonosság megőrzésének, képviseletének és továbbadásának kulcsa egy jól működő érdekképviseleti és oktatási-kulturális intézményrendszer kialakítása.

A hazánkban 1993-ban megszületett, napjainkra már a tizenhárom magyarországi nemzetiségi közösség települési, területi és országos érdekeit egyaránt reprezentálni képes nemzetiségi önkormányzati rendszer egyedülálló eszköz és lehetőség a nemzetiségi kulturális autonómia kereteinek megteremtésére. Pozitív jogi, illetve dogmatikai értelemben is olyan megbízható alappal rendelkezik, amely biztosítja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok léte, valamint működése a magyar állami és társadalmi berendezkedés része maradjon.

A Magyarországon huszonöt éve, 1994. december 11-én első ízben megtartott helyi kisebbségi önkormányzati választások alkalmával tizenkét hazánkban élő nemzetiségi közösség élt a törvény adta lehetőséggel. 1994-ben – továbbá az 1995 novemberében tartott pótválasztáson – összesen 817 kisebbségi önkormányzat alakult meg országszerte. Ezek több mint fele – 417 – roma önkormányzat volt, és jelentős számban alakítottak helyi kisebbségi önkormányzatot a Magyarországon élő németek – 162 –, horvátok – 57 – és szlovákok – 51 – is. Az ukrán és a ruszin közösségek kivételével minden más kisebbség országos önkormányzatot is alakított.

Fontos kiemelni, hogy a nemzetiségi önkormányzatok választásának magyarországi rendszere az elmúlt évtizedek során folyamatos fejlődésen ment keresztül, a társadalmi-politikai változásokhoz dinamikusan igazodva. Jelentős változás volt 2006-ban a területi szint megjelenése az önkormányzati rendszerben, ekkor még elektori választás útján. Mindezt 2014-ben váltotta fel az új választási rendszer, amelyben már valamennyi – helyi, területi és országos – szinten közvetlen választásokra került sor. A 2019. évi nemzetiségi önkormányzati választás a hetedik volt az önkormányzati rendszer 1994-es indulása óta, amely eredményeként közel 2200 helyi nemzetiségi – köztük 1200 roma – önkormányzat alakult. Területi szinten 42 nemzetiségi – köztük húsz roma – önkormányzatot választottak a nemzetiségi közösségek tagjai, és mind a tizenhárom elismert magyarországi nemzetiségnek megalakult az országos önkormányzata.

A történelem azt is bizonyította, hogy az Alaptörvényben és a nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvényben biztosított széles körű jogosultságok igénybevételéhez folyamatosan szükség van az egyes közösségek speciális igényein túlmutató közös önkormányzati érdekek megfogalmazására és érvényre juttatására minden olyan ügyben, amelyek az önkormányzatok jogállását, szerepét és lehetőségeit érintik. Ennek érdekében jött létre tíz évvel ezelőtt az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége Egyesület, amely a nemzetiségek érdekében tett erőfeszítéseiért 2019. december 9-én átvehette a Justitia Regnorum Fundamentum-díjat.