Vissza

Lakossági hulladékégetéssel kapcsolatban foglalt állást az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese

Lakossági hulladékégetések esetén bizonytalanság van a jogalkalmazás, különösen a közvetett és közvetlen bizonyítási eszközök alkalmazhatósága tekintetében – állapította meg közös jelentésében az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese. Dr. Kozma Ákos ombudsman ezért egyebek mellett olyan szakmai iránymutatás kiadását kezdeményezte a környezetért felelős agrárminiszternél, amely a hatóságok számára megfelelő eligazítást nyújt a bizonyítás módjához, a közvetlen és közvetett bizonyítékok megválasztásához és értékeléséhez.

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese állampolgári beadvány alapján indított közös vizsgálatot. Eszerint a panaszosok Verőcén évek óta folyamatos küzdelmet folytatnak a környékbeliek által jogellenesen gyűjtött, javarészt kezeletlen fahulladékkal való fűtés gyakorlata és az abból származó súlyos levegőszennyezés megszűnéséért, ehhez azonban a hatóságok nem nyújtanak kellő segítséget.

Dr. Kozma Ákos és dr. Bándi Gyula az AJB-1025/2020. számú ügyben készült közös jelentésében feltárta, hogy a levegőtisztaság-védelmi hatóság elmulasztotta eljárási kötelezettségét azzal, hogy hatásköre ellenére a bejelentéseket rendre áttette hol a tűzvédelmi hatósághoz, hol a rendőrséghez, hol pedig az önkormányzat jegyzőjéhez. A jelentésben megállapították, hogy a hulladékégetéssel összefüggően környezetkárosítás bűncselekmény gyanúja alapján folytatott nyomozás megszüntetésével egyidejűleg a nyomozó hatóság annak ellenére nem indított nyomozást hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény gyanúja miatt, hogy a szakértői vélemény hulladékok jelenlétét rögzítette az érintett katlan tűzterében, emiatt az ombudsman és helyettese a Legfőbb Ügyészhez fordult.

A vizsgálat szerint Verőcén a – vélhetően hulladékégetés céljára – felhalmozott hulladékok jogellenes gyűjtése és elhelyezése folyamatos jelenség volt magán- és közterületen, a jegyző azonban az ezekkel kapcsolatos hatáskörét nem gyakorolta a hozzá érkezett vagy hozzá áttett közérdekű bejelentések alapján. A jelentés rámutatott, hogy mulasztásával a jegyző megsértette a panaszosok petíciós, tisztességes eljáráshoz és egészséges környezethez való jogát.

Mindezekre tekintettel az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek szószólója megállapította, hogy bizonytalanság van lakossági hulladékégetések esetén a jogalkalmazás, különösen a közvetett és közvetlen bizonyítási eszközök alkalmazhatósága tekintetében. Dr. Kozma Ákos ezért kezdeményezte a környezetért felelős agrárminiszternél olyan szakmai iránymutatás kiadását, amely a hatóságok számára a bizonyítás módjához, a közvetlen és közvetett bizonyítékok megválasztásához és értékeléséhez megfelelő eligazítást nyújt. Az ombudsman az iránymutatás kiadása mellett új, az egyes hulladékok (például műanyagok, lakkozott fa) égetéséből származó jellemző légszennyező anyagok pontforrásnál való mérésére alkalmas drónvezérelt mobil mérőeszközök alkalmazhatóságának a mérlegelését és az ezzel kapcsolatos jogi és finanszírozási feltételek megteremtését javasolta az agrárminiszternek.

Az alapvető jogok biztosa és helyettese hangsúlyozta, hogy a hulladékégetés visszaszorítása és megelőzése érdekében a következetes joggyakorlat mellett nagyon fontos a tájékoztatás, a tudatformálás és a környezeti nevelés is a hulladékégetés környezetre és egészségre gyakorolt káros és közvetlen hatásairól. Elismerték, hogy ezzel kapcsolatosan az önkormányzat számos intézkedést tett, azonban ezek önmagukban nem bizonyultak elégségesnek. Az ombudsman és helyettese javaslatot tett Verőce polgármesterének, hogy fogadjanak el települési környezetvédelmi programot, amely a hulladékégetéssel kapcsolatos lakossági tudatformálás, tájékoztatás módját és eszközeit, valamint folyamatát is tervszerűen megállapítja.

A következő linkre kattintva elérhető a vonatkozó jelentés:  AJB-1025/2020.