Vissza

Az alapvető jogok biztosának közleménye az iskolaérettség, az iskolakezdés elhalasztásának kérelmezésével kapcsolatos új eljárásrendről és annak alkalmazásáról

Az alapvető jogok biztosa szülői panaszbeadványok nyomán átfogóan vizsgálta az iskolakezdés elhalasztásának kérelmezésével kapcsolatos eljárásrendet, az annak gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket úgy alapjogi, mint gyermekjogi oldalról. Dr. Kozma Ákos ombudsman jelentésében az eljárásrend bevezetésének módja, annak közvetett és közvetlen hatásai, a jogi szabályozás bizonytalanságai, valamint az Oktatási Hivatal és a szakértői bizottságok eljárása kapcsán is visszásságokat tárt fel, és ajánlásokat fogalmazott meg a szaktárca irányába.

Az iskolaérettséggel összefüggésben a tankötelezettség megkezdésének elhalasztására vonatkozó eljárási szabályok módosítása kapcsán közel negyven szülői panaszbeadvány érkezett az alapvető jogok biztosához. A szülők ezekben a gyermekük egyedi helyzetét ismertették és hangsúlyozták, hogy az iskolaérettség nem egy dátumhoz kapcsolódik, hanem a gyermek biológiai, pszichikai, szociális érettségéhez. Az ombudsman az egyedi ügyeket egy eljárásban egyesítve, a tankötelezettség megállapításának új rendelkezéseire vonatkozó eljárásrenddel összefüggésben átfogó vizsgálatot indított.

Az alapvető jogok biztosa hangsúlyozta, hogy az iskolába járás megkezdésének, az iskolaérettség állapotának meghatározása komplex szakmai, alapjogi és morális természetű kérdés, amelyben különböző szereplők jogait, érdekeit és szempontjait kell összhangba hozni az irányadó alkotmányos kötelezettségekkel. A tankötelezettség előírása nem állami öncél: mögötte a gyermek legjobb érdekének védelme és oktatásban való részvételének biztosítása áll. Az új eljárásrend bevezetésének indokolása szerint a gyermek érdekét szolgálja, hogy a megfelelő óvodai felkészítés után minél előbb megkezdhesse iskolai tanulmányait. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a szülők indokolt esetekben kérhetik az iskola megkezdésének legfeljebb egy évvel történő elhalasztását; az erre irányuló kérelmet az annak elbírálására hatáskörrel rendelkező állami szervhez, az Oktatási Hivatalhoz lehet benyújtani.

Az alapvető jogok biztosa rámutatott arra, hogy a 2020. január 1-jei hatálybalépéshez képest a tankötelezettség alóli felmentés részletes szabályait meghatározó jogszabályokat a jogalkotó rendkívül későn, csak 2019 novemberében, illetve 2019 decemberében hirdette ki. Ugyancsak nem mérte fel azt, hogy a szabályok alkalmazásához szükséges feltételek minden érintettnél rendelkezésre állnak-e. A szabályozás rugalmatlansága is jelentős probléma, hiszen a benyújtási határidő után is bekövetkezhet a gyermek állapotában olyan tény vagy körülmény, amely a gyermek legjobb érdekével összhangban a tankötelezettség elhalasztását igényelheti.

Az iskolaérettség eldöntése a magyar alapjogi gyakorlat szerint nem kizárólagosan a szülő joga, de a felelősségi körébe tartozik a véleményének a kifejtése. Az új jogszabályi rendelkezések alapján a szülőknek megvan a gyermekük tankötelezettsége alóli felmentésének kezdeményezésére vonatkozó jogosultsága, kérdés azonban, hogy az ilyen kérelmezéssel milyen mértékben, milyen feltételek esetén tudnak élni a szülők. A vizsgálat a korábbi évek arányszámai, illetve a statisztikai adatok elemzésével feltárta, hogy a szülők az előző évekhez képest mintegy harmadannyian éltek az iskolakezdés elhalasztásának kezdeményezésével. Az alapvető jogok biztosa az adatok összevetése nyomán azt valószínűsítette, hogy nagy számban lehettek azok a kisebb érdekérvényesítési képességgel rendelkező szülők, akik eleve nem éltek vagy nem tudtak élni felmentési kérelemmel, miközben az indokolt lehetett volna.

Az alapvető jogok biztosa vizsgálta az eljárásra kijelölt központi szerv, az Oktatási Hivatal tankötelezettség alóli felmentéssel kapcsolatos gyakorlatát. A jelentésben megállapította, hogy a Hivatalnál a szervezet egészét tekintve az új hatáskör gyakorlásához a szükséges személyi alapfeltételek rendelkezésre álltak. Az ombudsman a kirendelt szakértő vizsgálatáról készült szakvélemények ismertetésével kapcsolatosan üdvözli az Oktatási Hivatal szándékát, miszerint a jövőre nézve meg kívánják teremteni a technikai feltételét annak, hogy a szülők – külön kérés nélkül is – kapjanak egy példányt a szakvéleményből. Felhívta az alapvető jogok biztosa ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a szakvélemény ügyféllel való ismertetésének módja és formája a hatósági eljárás garanciális eleme, amely automatikusan nem hárítható át a szakértői bizottságokra.

A hatósági eljárásban kirendelt szakértő eljárása kapcsán az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a szakértői bizottságok a kirendeléseket alapvetően az előírt határidőben teljesítették. Több bizottságnál nem álltak azonban rendelkezésre a szükséges feltételek, ezért ott átirányított munkaerővel, túlórában dolgoztak. A vizsgált megyékben a leterheltségben komoly eltérés volt, amiben szerepet játszott az is, hogy még az eljárási rend megváltoztatása előtt a szakértői bizottságok eljártak-e a szülői kérelmek alapján. A túlterheléssel szembesülő szakértői bizottságoknál a nem szakértői tevékenység körébe tartozó feladataik elvégzése jellemzően elhúzódott, háttérbe szorult és átütemeződött, közvetetten tehát jelentős hatással volt a más irányú tevékenységükre.

A Hivatal tájékoztatása szerint a kérelmet űrlap formájában kitöltve elektronikus úton ügyfélkapun keresztül vagy azt kinyomtatva, postai úton lehetett beküldeni. Az alapvető jogok biztosa szerint nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy ez a benyújtási korlátozás nemcsak a törvényi szabályokkal ellentétes, hanem alapjogi aggályokat is felvet. A kisebb erőforrásokkal rendelkező, hátrányos helyzetű településeken, nehezebb szociális körülmények közt élő, alacsonyabb érdekérvényesítő képességgel bíró szülők esetén a technika korlátozottan áll rendelkezésre: előfordulhat, hogy ezeknek a szülőknek nem nyílik módjuk gyermekük óvodában maradásának kezdeményezésére.

A jelentés további eljárási problémákra is felhívta a figyelmet, így arra, hogy a Hivatal a kisebb számban előforduló téves kirendeléseket „jogosultság átadással” oldotta meg, ami a garanciális törvényi rendelkezésekkel nem egyeztethető össze. Az eljárásrendben emellett az egyes fogalmak használata nincs összhangban a közigazgatási rendtartási és a szakértői törvény fogalmaival, ami pedig a jogalkalmazás elbizonytalanodásához vezet, így szintén aggályokat vet fel.

Az alapvető jogok biztosa kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél, hogy tekintse át a szakértői bizottságok eljárására vonatkozó szabályozást, illetve biztosítsa azt, hogy a tankötelezettség megkezdését akadályozó változás esetén a felmentési kérelem a megállapított határidőn túl is benyújtható lehessen. Felkérte a minisztert arra is, hogy átfogó felmérés keretében vizsgálják a 2020/2021-es tanév első osztályosaival kapcsolatos iskolai tapasztalatokat és azok eredményéről adjon tájékoztatást. Az alapvető jogok biztosa kérte azt is, hogy a szakértői bizottságok valamennyi feladatának ellátásához a szükséges feltételrendszert biztosítsák. Az iskolakezdéssel érintett szülők számára pedig közérthető, hozzáférhető hagyományos és online tájékoztató anyagok segítségével biztosítsák a megfelelő tájékozódást a jogaikról, lehetőségeikről, az eljárás menetéről és elemeiről. Az ombudsman végül kezdeményezte az Oktatási Hivatal elnökénél, hogy a hatósági eljárás során a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítsa a szakvélemények megismerését.

A következő linkre kattintva elérhető a vonatkozó jelentés: AJB-694/2021.