Vissza

Az alapvető jogok biztosának utóvizsgálata a donor-hímivarsejtekkel végzett reprodukciós eljárások működésképtelensége és a hatóságok jogsértő eljárása kapcsán

Az alapjogi biztos a 2016-os átfogó vizsgálatában megtett ajánlásai ellenére a szaktárca és a hatóság nem tett érdemi intézkedéseket azért, hogy helyreálljon a donorspermiummal végzett reprodukciós eljárások működése. Székely László ombudsman utóvizsgálatot indított és megállapította, hogy a hatóság nem tett eleget a jogerős bírósági döntésnek, és a jogszabály-módosítás is fokozta a bizonytalanságot. A biztos így újra a miniszter intézkedését kérte.

2016 márciusában kiadott jelentésében Székely László ombudsman megállapította: súlyos visszásságot okozott, hogy 2015 júniusa óta szüneteltek Magyarországon a donor-hímivarsejtek segítségével történő in-vitro fertilizációs (IVF) kezelésen alapuló reprodukciós eljárások. 2015 februárjában a hímivarsejteket Magyarországra importáló KRIO Intézethez riasztás érkezett Dániából, hogy problémát találtak egy donornál, akinek a mintáját már nem forgalmazzák. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) ezután a KRIO Intézet ellen jogszabályba ütköző tevékenység miatt indított eljárást. Az OTH eltiltotta az Intézetet a hímivarsejtek behozatalától, és bármely – akár belföldi – hímivarsejt befogadásától. A szolgáltatást igénybe venni kívánók ezt követően nagy számban fordultak a biztoshoz. A kezelés megkezdése előtt állók kifogásolták, hogy nem kaptak kielégítő tájékoztatást a felfüggesztés okairól. A kezelésben részt vevők pedig azzal szembesültek, hogy hiába vállalták az egészségileg, anyagilag megterhelő előkészítő eljárást.

A 2016-os vizsgálat feltárta azt, hogy megfelelő, felhasználható donorspermium hiányában a reprodukciós eljárások Magyarországon lehetetlenné váltak, ami sérti az érintettek testi és lelki egészséghez való jogát, a nők életkorának előrehaladásával minden nappal csökken az esély a gyermekvállalásra, ami az önrendelkezési joggal és a családalapítás szabadságával összefüggő visszásságot okoz. Az ombudsman felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a terület szakértőinek bevonásával teremtse meg a donorspermiummal végzett reprodukciós eljárások elvégzésének a feltételeit, ide értve a donorspermium-ellátás megfelelő biztosítását. A szaktárca válasza azonban nem tartalmazott olyan konkrét intézkedési javaslatot, amely garanciát jelentett volna a donorspermium-ellátás megfelelő biztosítására. Ráadásul a biztoshoz továbbra is folyamatosan érkeztek panaszbeadványok a témában, ami azt a gyanút látszott igazolni, hogy a donorspermiummal végzett IVF kezelések – donorspermium hiányában – továbbra sem működnek az országban.

Az alapjogi biztos mindezek alapján az ügyben utóvizsgálatot indított, amely feltárta, hogy az egyes lombik-központoknak hiába van szabad kapacitásuk a lombik eljárás elvégzésére, a mesterséges megtermékenyítéshez szükséges donorspermiumot a beavatkozást kérőnek kellene előteremtenie. A donorspermiumra szorulók, azt igénylők több éves várólistával szembesültek, mivel a jelenlegi belföldi donorspermium-ellátottság rendkívül alacsony. A donor hímivarsejttel asszisztált reprodukciót végző egészségügyi szolgáltatóknak bizonytalanságot okozott a 2016. január 1-i hatállyal módosult jogszabályi rendelkezések megfelelő értelmezése is. Mindez oda vezetett, hogy az egyik panaszos esetében például az egészségügyi szolgáltató egyszerűen nem merte átvenni a dán eredetű donorspermát a mesterséges megtermékenyítéshez, mert nem volt biztos benne, hogy annak felhasználása jogszerű volna-e.

Székely László ombudsman utóvizsgálata megállapította, hogy az OTH az ivarsejt-behozataltól eltiltott egészségügyi szolgáltatók által indított bírósági eljárás jogerős lezárását követően sem folytatott korrekt tájékoztatási gyakorlatot, hanem továbbra is a külföldről történő ivarsejt-behozatal jogellenességét hangsúlyozta. Mindezt annak ellenére, hogy a jogerős bírósági ítélet egyértelműen megállapította: az ivarsejt külföldi behozatalának tilalma jogszabálysértő értelmezésen alapult, és a kifogásolt határozatokat hatályon kívül is helyezte. A felülvizsgálatot végző Kúria ítéletében hatályában fenntartotta az egyedi ügyben született bírósági ítéletet. A Kúria további jogértelmezéssel is szolgált: a vonatkozó EU-s Irányelv nem tekinti behozatalnak, ha szövetet vagy sejtet az EU egyik tagállamából a másik tagállamba visznek át, és ennek megtiltására nem is ad felhatalmazást az Irányelv a tagállamok számára. Az Európai Unió területén gyűjtött és onnan átadással hazánkba kerülő donor hímivarsejt tehát kiadható a donor hímivarsejttel végzett reprodukciós eljárás végzése céljából.

Az ombudsman megállapította: a jogállamiság elvét sérti, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv a jogerős ítélet meghozatalát követően azt a bíróságéval teljesen és nyilvánvalóan ellentétes, jogsértő jogértelmezést követi, hogy ivarsejtet nem lehet külföldről behozni. A biztos felhívta a figyelmet, hogy az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokra vonatkozó minimumrendelet ivarsejtbankokra vonatkozó szabályozása nem tesz eleget a normavilágosság követelményének. A biztos ezért felkérte a minisztert, hogy vizsgálja meg a jogerős bírósági ítéletben foglaltakkal ellentétes, visszás hatósági jogértelmezésen alapuló gyakorlat kialakulásának okait. Kezdeményezte, hogy soron kívül tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a hatóság a jogbiztonság követelményével összhangban álló gyakorlatot folytasson. Felkérte a szaktárca vezetőjét arra is, hogy teremtse meg a donorspermiummal végzett reprodukciós eljárások végzése érdekében a donorspermium-ellátás megfelelő biztosítását, hogy a kialakult több éves várólisták mielőbb megszűnjenek.