Visszatérés a törvényhez - az ombudsman felhívására hatályon kívül helyeztek egy aggályos helyi szociális rendeletet

A törvényi rendelkezésekhez képest leszűkítette, a településen állandó lakóhellyel rendelkezőkre korlátozta az ellátásra jogosultak körét helyi szociális rendeletében a nógrádmegyeri önkormányzat – állapította meg egy panaszbeadvány vizsgálatában az alapvető jogok biztosa. Székely László ajánlására az önkormányzat hatályon kívül helyezte a szociális biztonsághoz való jogot sértő rendeletet.

     Egy nógrádmegyeri panaszos leírta, hogy élettársával életvitelszerűen Nógrádmegyeren tartózkodnak, de településről településre járva gyűjtik az újrahasznosítható hulladékot, emiatt hosszabb ideig távol lehetnek. Az élettársa elveszítette a lakóháza tulajdonjogát, ezzel megszűnt az eddigi tartózkodásuk jogcíme, és akár hajléktalanná is válhatnak. 22.800 forint ellátásból élnek, mindketten orvosi kezelésre szorulnak. A beadványban azt panaszolta el az ombudsmannak, hogy a jogosultságot állandó lakhelyhez kötő helyi szociális rendelet következtében nem kapnak segítséget a település önkormányzatától.

     Az önkormányzatok a szociális igazgatási rendszer 2015-ös átalakítása után sem tehetik meg, hogy a lakóhely hiányára hivatkozva támogatás, segítség nélkül hagyják a hozzájuk forduló, rászoruló embert – rögzítette jelentésében a biztos. A vizsgálat feltárta, hogy a helyi szociális rendelet hatálya nem terjed ki a településen állandó lakóhely nélkül élő, ott életvitelszerűen tartózkodó rászorulókra, így a hajléktalanokra, és azokra sem, akiknek az élete, testi épsége közvetlen veszélyben van. Mindez a biztos szerint azt eredményezheti, hogy a kötelező szociális ellátási körbe tartozó rászorulókhoz sem jut el támogatás, az eljáró önkormányzati szerv ugyanis a kérelmet a feltételek érdemi vizsgálata nélkül elutasítja.

    Az alapvető jogok biztosa kiemelte, hogy addig, amíg rászorulók a településen – akár csak ideiglenes jogcímen – élnek, az önkormányzat ellátási kötelezettsége kiterjed rájuk mint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra. A hajléktalan személyek ügyében ugyanis az a szociális szerv lesz az illetékes, amelynek illetékességi területét az adott személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatban tartózkodási helyként megjelölte.

    Az önkormányzat a településen állandó lakóhellyel rendelkezőkre korlátozta a helyi szociális rendelet hatályát. Székely László ombudsman hangsúlyozta: aggályos, hogy ennek alapján az a rászoruló, akik életvitelszerűen az önkormányzat területén él ugyan, de sem ott (sem más településen) állandó lakóhellyel nem rendelkezik, eleve – minden további feltétel teljesülésétől függetlenül – kívül rekedhet a szociális ellátó rendszeren, annak számára lényegében láthatatlanná válik.

A jelentés rögzíti, hogy az állam minden esetben köteles gondoskodni az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárításáról, így segítenie kell azokat, akik önerejükből nem tudják megteremteni az emberi lét alapfeltételeit. Az ombudsman szerint az egyes önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy a településen életvitelszerűen élő, de érvényes lakcímmel nem rendelkező személyek esetében az értesítési cím meglétét követeljék meg az ellátás előfeltételeként.

    Az ombudsman megállapította, hogy az önkormányzat a szociális törvény rendelkezéseivel ellentétesen korlátozta állandó lakosainak körére a rendelet személyi hatályát, ezzel sértette az érintettek szociális biztonsághoz való jogát. A biztos felhívta az önkormányzatot, hogy a rendeletet a szociális törvény irányadó rendelkezéseivel összhangban módosítsa. A polgármester arról tájékoztatta a biztost, hogy a kifogásolt rendeleti szabályozást az önkormányzat képviselő-testülete a megadott határidőn belül hatályon kívül helyezte, így a helyi szociális rendelet személyi hatálya már a törvénnyel összhangban van.