Szakmai kerekasztal-beszélgetés az energiahatékonyságról az ombudsman hivat

Kezdő dátum:
2017. november 27., 09:00
Vége dátum:
2017. november 27., 13:00
Erőforrások:
Guest

Szakmai kerekasztal-beszélgetés az energiahatékonyságról az ombudsman hivatalában

Bándi Gyula, a Jövő Nemzedékek Szószólója hivatalba lépésekor kifejezte meggyőződését, hogy az alkalmazott energiamixtől függetlenül az energiahatékonyságnak elsődleges szerepet kell adni, a lehető legkevesebb energia felhasználására kell törekedni.  Ennek jegyében a Szószóló 2017. november 27-én az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában az energiahatékonyság kérdéseivel kapcsolatos szakmai kerekasztal-beszélgetést szervezett mindazon szabályozói és civil szakmai szervezetek képviselőivel, akik aktívan részt vállalnak abban, hogy hazánk energiafelhasználása fenntartható útra kerüljön és a klímavállalási céljai teljesüljenek.

Az energiatakarékosság a globális éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik kulcsa. Széleskörű ésszerű alkalmazása, az energiahatékonyság javítása és ösztönzése hatékony és kézzel fogható eszköz az energiával kapcsolatos fenntartható fogyasztási és termelési szokások erősítésére, a környezetterhelés és különösen a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. Ezek a célok összecsengenek az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokkal is, közelebbről a 7. céllal („Mindenkinek hozzáférést biztosítunk a megfizethető, megbízható fenntartható és modern energiához.”), a 12. céllal („Biztosítjuk a fenntartható fogyasztást és termelést.”), valamint a 13. céllal („Sürgősen cselekszünk a klímaváltozás és hatásai leküzdése érdekében.”).

                A drágán és a környezetet jelentős mértékben terhelve előállított energiát ma még nagyon pazarlóan használjuk. Ez komoly költségekkel jár, jelentősen emelve a vállalkozások, háztartások és a nemzetgazdaság kiadásait. Ma Magyarországon az összes energia 40%-át épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. A megközelítőleg 4 milliót kitevő lakás állomány csaknem 80%-a nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek, és az arány a középületek esetében is hasonló.  Az elmúlt évek lakossági energiahatékonysági programjainak köszönhetően a helyzet javuló tendenciát mutat, de a meglévő épületek felújítását továbbra is prioritásként kell kezelni.   

A problémakör összetettségét érzékelteti, hogy az épületállomány energetikailag fenntartható pályára állítása nem csak a fentebb már leírt célok miatt fontos, hanem nagyon komoly pozitív egészségügyi hozadéka is lenne. A lakóépületek fűtési rendszereinek korszerűsítésével csökkenne azon háztartások száma, amelyek jelenleg hulladékkal vagy lignittel fűtenek, ezzel jelentősen rontva a levegőminőséget a téli hónapokban (ami akár az októbertől áprilisig terjedő időszakot is felölelheti). A nem megfelelő levegőminőség egészségügyi ártalmakat okoz, sértve az egészséghez és az egészséges környezethez való alkotmányos jogot. Az energiahatékonyság ösztönzése, a hatékony fellépés ezért fontos alkotmányos kötelezettségek teljesítését is jelenti.

A műhelybeszélgetés tanulságai szerint az energiahatékonyságot javító lakossági beruházások terén kiemelkedő jelentősége van a tudatosság elősegítésének  és a támogatási rendszer felhasználóbaráttá tételének. A támogatási rendszer feladata, hogy ösztönözze a lakossági energetikai beruházásokat, ennek érdekében pedig olyan támogatási rendszert kell kialakítani,  amelynek pályázati rendszere felhasználóbarát, átlátható és a lakosság minél szélesebb körét eléri.