Gyermekjogi konferencia

Kezdő dátum:
2017. november 16., 09:00
Vége dátum:
2017. november 16., 16:00
Erőforrások:
Guest

Összefoglaló a „Children in danger – children’s rights in focus/Gyermekek veszélyben – gyermekjogok a főszerepben” című 2017. november 16-i gyermekjogi konferenciáról

 

 

A nemzetközi gyermekjogi konferencia moderátoraként Murányi Fanni, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala (AJBH) Gyermekjogi Osztályának munkatársa köszöntötte a résztvevőket.

 

 

A rendezvényt első köszöntőjével Garamvári Miklós, az AJBH főtitkára nyitotta meg, aki üdvözölte a szakmai partnereket és jelenlévőket. Kiemelte, hogy a gyermekek megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, jogaik védelme mindenki számára közös pontot jelent. Rámutatott, hogy az idei gyermekjogi konferencia fókuszában a gyermekek veszélyeztetettségének kérdése áll. Az idei év ombudsmani jelentései is alátámasztják, hogy súlyos kiszolgáltatottság számos élethelyzetben a mindennapok valóságává válhat és bárki, bármely család gyermeke kerülhet veszélyeztetett helyzetbe. Vannak olyan súlyos fogyatékossággal élő gyerekek, akik nem vagy nagy nehézségek árán jutnak hozzá a megfelelő korai fejlesztésekhez, iskolai oktatáshoz, óvodai neveléshez. Szó esett olyan nehéz anyagi helyzetű vagy épp a gyermekotthonból kikerülő gyerekekről, akik ki vannak téve a fizikai és lelki bántalmazás, a prostituálódás, a szexuális kizsákmányolás fenyegetésének. A gyermek akkor is veszélybe kerülhet, ha egy válóper után valamelyik szülő jogellenes módon viszi őt magával külföldre. Jelentősen sújthatja a gyermekeket a mélyszegénység és a nélkülözés. Kulcskérdés ezért, hogy milyen állami támogató és segítőrendszer áll ilyenkor a gyermekek és családok rendelkezésére, hogyan fejleszthetőek a segítő, támogató szolgáltatások.

 

 

Mészáros Antónia, az UNICEF Magyar Bizottságának ügyvezető igazgatója köszöntője során beszélt az UNICEF elmúlt négy gyermekjogi világnap alkalmából rendezett események témáiról és ismertette a legújabb, „Gyerekhang” nevű programjukat, amely keretében pályázatot írtak ki 7-18 éves gyermekeknek. A pályázók két téma közül választhattak: „A világ, amelyben élünk”, illetve „Felnőttként ilyen világban szeretnék élni”, a pályázatokat négy kategóriában várták: rajz, fotó, videó és szöveg. Kiemelte, hogy ugyan valamennyi gyermek sérülékeny, ezért szükséges a védelmük, ám a családjuktól elszakítottan nevelkedők sokkal inkább veszélyeztetettek a többi között gyermekprostitúció által. Arról is szólt, hogy úgynevezett Gyerekhang kampányt indít az UNICEF Magyar Bizottsága, ugyanis a gyerekek nem tudnak kiállni magukért, mert sokszor nem halljuk meg a hangjukat. Ezt szeretnék megváltoztatni a kampány keretében.

 

 

David Maenaut, a Flamand Kormány magyarországi delegáltja rövid köszöntőjében kiemelte a gyermekek legjobb érdeke védelmének fontosságát, üdvözölte a közösen megszervezett konferenciát. Ismertette röviden a Flamand Kormány által az emberi jogok jobb érvényesülése érdekében kidolgozott, támogatott akciótervet. Utalt arra, hogy az akciótervben a gyermekjogok érvényesülése áll a középpontban a jogi támogatás, jogismeret, esélyegyenlőség kapcsán.

 

 

Lápossy Attila, az AJBH Gyermekjogi Osztályának vezetője indító előadásában elmondta, hogy a gyermekek jogain belül az idei évben is kiemelt figyelem fordult a sérülékeny csoportokba tartozó gyermekek, így különösen a fogyatékossággal élő, sajátos nevelési igényű gyermekek jogainak helyzetére. Bemutatta azokat a panaszbeadvány alapján indult konkrét eljárásokat és a rendszerszintű gyakorlati, szabályozási problémákat egyaránt monitorozó jelentéseket, amelyeket az alapjogi biztos a fogyatékossággal élő gyermekek oktatásának, óvodai nevelésének, illetve fejlesztésének helyzete, az e szolgáltatásokhoz való hozzáférése kapcsán adott ki.

Az előadásban utalt rá, hogy 2017-ben három stratégiai gyermekjogi átfogó hivatalbóli vizsgálat indult, ezek közül két témáról, az elsődlegesen anyagi okból való kiemeléssel kapcsolatos gyámhatósági gyakorlatról, valamint a jogellenes elviteli ügyek gyermekjogi kérdéseiről a délutáni workshop során lesz szó. Az előadás hátralévő részében ezért a még folyamatban lévő, a gyermekprostitúció jelensége, megelőzése és a veszélyeztetett gyermeke védelme területén folytatott vizsgálat módszeréről, tapasztalatairól, illetve fókuszairól beszélt. Rámutatott, hogy 2011-ben már folyt ezen a területen ombudsmani vizsgálat, így a korábbi ajánlások megvalósulása, a bekövetkezett változások voltak azok a kérdések, amiket a biztos áttekintett. Kitért arra, hogy az államokat – így Magyarországot – nemzetközi egyezmények kötelezik a gyermekek védelmére, a gyermekprostitúció elleni küzdelemre. Miközben a szakemberek szerint az érintettekkel a gyermekvédelmi intézményeknek kellene foglalkozniuk, aközben a magyar jog szerint akár elzárást is kaphat az a 14 és 18 év közötti gyermek, akit tiltott prostitúción érnek. Kiemelte, hogy a hatályos magyar jog nem áldozatként, hanem elkövetőként kezeli ezeket a gyerekeket, miközben a Lanzarote-i Egyezmény szerint gyermekek esetében a prostitúció soha sem lehet önkéntes döntés, hanem mindig valamilyen kényszer eredményének tekintendő.

 

 

Lantai Csilla, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályának helyettes vezetőjeként a kormányzati célokról, lépésekről, eredményekről és kihívásokról beszélt a gyermekvédelem, különösen a fogyatékossággal élő, illetve a prostitúció és erőszak veszélyének kitett gyermekek védelme területén. Előadásában ismertette a „Fecske” programot, amely a családban élő fogyatékossággal élő gyermekeket hivatott támogatni. Beszámolt arról, hogy egyelőre 5 megyében és Budapesten működik a program, de a hosszú távú cél ennek az országos kiterjesztése. A program a jelenlegi ellátórendszer részét kell, hogy képezze. Terveik szerint egy fogyatékossági tanácsadó hálózatot hoznának létre, ahol személyre szabott segítséget nyújtanának. Cél a támogató szolgáltatások fejlesztése, ami normatív finanszírozást, illetve tárgyi eszközfejlesztést takar. A fogyatékossággal élő gyermekek nappali ellátását kapacitásbővítéssel (férőhely) szeretnék fejleszteni. Emlékeztetett ugyanakkor emellett arra, hogy a 12 éven aluli, állami gondoskodásba, szakellátásba került gyermekeket csak nevelőszülőknél lehet elhelyezni, ugyanez vonatkozik a fogyatékossággal élők gyerekekre is, a halmozottan fogyatékos gyermekek speciális ellátására azonban jelenleg a nevelőszülők kevésbé alkalmasak. A minisztérium fontosnak tartja a nevelőszülők felkészítését, erre uniós támogatásból térítésmentes képzéseket szerveznek.

A gyermekprostitúció kezelésével és megelőzésével kapcsolatosan az előadó részletesen beszámolt az EMMI által kezdeményezett és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által létrehozott szakmai munkacsoport kutatásáról, amelynek elsősorban a gyermekvédelmi gyámok által kitöltött kérdőívek adták az alapját. Eszerint összesen 342 gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermek érintett prostitúciós tevékenységben. A kutatás alapján elmondható, hogy e gyermekeknél jól beazonosítható „életutak” vannak, komoly érzelmi bizonytalansággal küzdenek, ennek elkerülésére az érzelmi biztonság kialakításában kell jobban segíteni. Tendenciaszerű, hogy a legtöbb érintett gyermeket már kisgyermekkorban érte valamilyen rövid vagy tartós szexuális abúzus. Tapasztalatok szerint általában van olyan személy a közelükben, akinek hatására kerülnek ilyen ügyekbe. A munkacsoport is arra jutott, hogy maguk a gyermekek sem tekintik sokszor magukat áldozatnak. Mindez azonban nem jelentheti az akadályát annak, hogy a hatósági gyakorlatban előforduló „elkövetői” szemlélet megváltozzon. A főosztályvezető-helyettes azt ígérte, hogy majd a gyermekotthonokkal, a nevelőszülőkkel megosztják a gyermekprostitúció kezelésével, illetve megelőzésével kapcsolatos kutatásban szereplő jó gyakorlatokat.

Az előadás során az áldozatkezelés kérdésére is kitért. Kiemelte, hogy az esetet jelző adatainak zártan kezelése fontos változás, az áldozat felismerésre továbbképzéseket hoztak létre, illetve a gyermekek biztonságérzetének fokozása érdekében több jogszabály módosításra került. A védőnői szolgáltatás igénybe vételét immár nem lehet megtagadni, a testvéreket együtt kezelni a családból való kiemelés esetében, külön szülői együttműködési kötelezettséget írhatnak elő, pedagógusokat pedig felmentik a titoktartási kötelezettség alól, ha bántalmazásra utaló jelet észlelnek. 2018. január 1-től hatályos változások szerint a gyermekvédelmi gyámok és a gyermekjogi képviselők négyszemközt beszélhetnek a gyermekekkel, az intézményvezetők alkalmasságát külön is ellenőrzik. A bicskei gyermekotthonban történtek kapcsán pedig egy külön gyermek-áldozatsegítő team jön létre, egy bármikor és bárhol mobilizálható szolgáltatásként. Utalt arra, hogy a nevelőszülők szakmai alkalmasságát jobban fogják ellenőrizni. Kitért végül a Btk. legutóbbi módosításának gyermekvédelmi aspektusaira, eszerint, ha valaki gyermek sérelmére követ el súlyos bűncselekményt, úgy a bíróság döntése alapján nem foglalkozhat gyermekekkel.

 

 

Nel Broothearts, a Child Focus Megelőzési és Fejlesztési Osztályának vezetője előadásában beszámolt a Belgiumban működő Child Focus (European Center for Missing and Sexually Exploited Children) létrejöttéről és az azóta tartó szakmai tevékenységéről, programjaikról. Az intézmény még 1997-ben a gyermekprostitúció, gyermekkereskedelem és gyermekpornográfia ellen, az eltűnt, illetve szexuálisan kizsákmányolt gyermekek segítésére jött létre, ennek közvetlen előzménye az az egész Belgiumot megrázó és sokkoló 1995-ös pedofil bűncselekmény-sorozat volt (az ún. Dutroux-ügy), amely során az országban több városból gyermekeket raboltak el, bántalmaztak szexuálisan és gyilkoltak meg. A hatóságok tehetetlenségével, a hatalmas látenciával kapcsolatos társadalmi felháborodás egyik következménye az volt, hogy a belga társadalom és jogrendszer a veszélyeztetett – eltűnt, erőszaknak, bántalmazásnak vagy zaklatásnak kitett, menekült, úton lévő – gyermekek helyzetének javítására számos kezdeményezést indított és intézményt hozott létre, illetve támogatott. Alapvető fontosságú az, hogy a gyermekek és a családok rendelkezzenek a megfelelő információkkal. Kiemelte, hogy egy 0-24-ig tartó telefonos segítségnyújtó szolgáltatást működtetnek, amely személyre szabott segítséget tud nyújtani a hozzá fordulók számára. Jelezte, hogy aktívan jelen vannak a médiában és az interneten, több kampányt és figyelemfelhívó kezdeményezést indítottak már. Kiemelte, hogy nagyon jó kapcsolatot ápolnak a belga rendőrséggel, hatóságokkal és a kormány felé is rendszeresen jelzéssel élnek.

 

 

A rövid kávészünet után Tausz Katalin, az UNICEF Magyar Bizottsága gyermekjogi vezetőjének a veszélyben lévő gyermekekről szóló előadásával folytatódott a program. Az előadó egy statisztikai ábrán mutatta be, hogy több mint 20 ezer gyermek van jelenleg gyermekvédelmi szakellátásban. A 0-3 éves korcsoportban 1990 óta éppen 2016-ban volt a legtöbb, 3.315 fő. A gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos 2015-ös ábrából kiderült, hogy a lelki bántalmazás 66%-ot tesz ki, amelyből a többség a családon belül történik. A gyermeknevelés és a családok helyzete kapcsán azt a beszédes ábrát is bemutatta, amely szerint a relatív szegénységi ráta 14,5 %, de az olyan családokban, ahol 1 szülő 1 gyermeket nevel ez az érték közel háromszorosa 37,5%. De ahol 2 szülő 3 vagy több gyermeket nevel ott is 25,2%. Ezt követően az UNICEF Gyerekhang programjának pályaműveiből, rajzokból, szövegekből, videókból mutatott be néhány alkotást.

 

 

Czeizel Barbara Judit, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ vezetője, az EMMI korai fejlesztésért felelős miniszteri biztosa szakmai előadásában áttekintette azt a folyamatot, amely a gyermekek korai fejlesztésétől a családközpontú kora gyermekkori intervenció ágazatközi megvalósulásáig vezet. Kiemelte, hogy 2017. január 1-től a korai fejlesztés új definíciót kapott, jelentést nyert az intervenció (tehát korai beavatkozás). Az intervenció területei: egészségügyi, köznevelési, szociális, családügyi. Az ebben részt vevő szakemberek is sokrétűek, szerepet kap a védőnő, az orvos, a pszichológus, a mentálhigiénés szakember, a szociális munkás, a pedagógus. Felhívta a figyelmet, hogy ennek a sok szakembernek mind együtt kell működnie ahhoz, hogy az intervenció sikeres legyen, azaz egyszerre van szükség a transzdiszciplináris team-munkára és az interdiszciplináris személetre. Ismertette továbbá, hogy Magyarországon sajnos vezető helyen áll a koraszülések számában, minden tizedik gyermek koraszülött, amely sokszor komoly részképesség zavarokat eredményez. Ha pedig nem kapja meg a gyermek az alapellátásban a szükséges fejlesztést, később már sajnos nem fognak tudni segíteni neki. Utalt arra, hogy a gyermek állapotának javulása függ a gyermek bekerülési állapotától, életkorától és legalább ennyire fontos a terápiás folyamatban való szülői részvétel, a nehéz helyzetben lévő családokkal való partneri együttműködés. Fontos feladat az intézményrendszer korszerűsítése, összehangolása, az ágazatok közötti hatékony információáramlás elősegítése. Beszámolt arról, hogy az intézetük kidolgozott egy olyan projektet, amelynek célja, hogy az érintett család minél hamarabb eljusson a szükséges, komplex ellátáshoz és szabályozott legyen a „gyerekút” (egységes, közös protokoll, irányelvek). További célként fogalmazta meg az előadó a hozzáférés javítását, a megfelelő képzések, szupervízió, szülő-szakember esetmegbeszélések, szülőtámogató csoportok létrehozását.

 

 

Az ebédszünetet követően két párhuzamos workshop keretében, két helyszínen folytatódott a gyermekjogi konferencia. Az UNICEF Magyar Bizottsága által szervezett és moderált workshop azt a kérdést járta körül, hogy hogyan érvényesítsük a fogyatékos gyermekek jogait a gyakorlatban. Három rövid előadás hangzott el: Perlusz Andrea ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar oktatója a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló ENSZ Egyezmény alapján szólt fogyatékossággal élő gyermekek jogairól. Ezt követően Milanovich Dominika, a TASZ egyenlőség projektjének munkatársa mutatta be, hogy a MONDO kártyajáték segítségével hogyan fejleszthető játékosan a fogyatékossággal élő gyermekek jogtudatossága. Példákat, jó és rossz gyakorlati tapasztalatokat is megosztva beszélt a fogyatékosságügy hazai helyzetéről. Végül Kovács Csaba, az ELTE PhD hallgatója saját érintett életútja bemutatásával beszélt az oktatás területén nehezen érvényesülő, a fogyatékossággal élő gyermeket megillető jogokról.

 

 

A másik délutáni workshop az AJBH szervezésében zajlott és két nagyobb, folyamatban lévő ombudsmani vizsgálattal is érintett témára fókuszált. Az első témakör a gyermekek elsődlegesen anyagi okok miatt fennálló veszélyeztetettség miatti kiemelése volt. Az ombudsmani vizsgálatot vezető Győrffy Zsuzsanna, az AJBH Gyermekjogi Osztályának munkatársa foglalta össze első megszólalóként az átfogó vizsgálat során a biztos tudomására jutott 2016-os adatokat, tényeket, illetve a megkeresésre adott válaszok, a megyei szakmai konzultációk tapasztalatait, illetve a korábbi vizsgálatok megállapításait. Kiemelte, hogy – dacára a fennálló direkt törvényi tilalomnak – a gyermekvédelmi rendszerben jelentős számban kerül sor jelenleg is tartalmi értelemben elsődlegesen anyagi okok miatt fennálló veszélyeztetettség miatti szakellátásba helyezésére, a korábbi arányok nem változtak jelentősen, a hivatalos indokolás lett más. Herczog Mária, a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület elnöke szakértői hozzászólásában a jelenlegi magyar gyakorlat anomáliáinak és azok okainak rövid ismertetése mellett külön szólt a nemzetközi jogi, illetve uniós kötelezettségekről, gyakorlatról, a területen folytatott kutatásokról.

A délutáni AJBH workshop másik témája a gyermekek jogellenes elvitelének kérdéskörét érintő, folyamatban lévő ombudsmani vizsgálat tapasztalatai és a határokon átnyúló mediáció igénybevételnek, alkalmazásának kérdése volt. Kerpel Éva nemzetközi családjogi mediátorral, a Hintalovon Alapítvány szakmai vezetőjével Murányi Fanni, a vizsgálat vezetője beszélgetett. A jogellenes elvitel fogalmának áttekintése után Murányi Fanni elmondta, hogy az érintett szülők és az ügyben hatáskörrel rendelkező szakemberek tájékozatlansága, a bizonytalan szabályozási helyzet, a Hivatalhoz növekvő számban érkező beadványok indokolták a jogellenes gyermekviteli ügyekről szóló átfogó jelentés elkészítését. Utalt arra, hogy a fokozódó nemzetközi mobilitás ösztönzi a határokon átnyúló családjogi mediáció fejlődését. Kerpel Éva beszámolt a nemzetközi családjogi mediátor interdiszciplináris munkájáról, a szolgáltatás népszerűsítésének lehetőségeiről, a speciális képzés egységességének hiányáról, valamint a mediációban rejlő lehetőségekről.