Az EU szerepe a fenntartható fejlődés területén – Műhelyrendezvény

Kezdő dátum:
2019. március 19., 10:00
Vége dátum:
2019. március 19., 14:00
Erőforrások:
Guest

Az Európai Unió szerepe a fenntartható fejlődés területén – Erőforrásfelhasználás és körforgásos gazdaság – műhelyrendezvény

 

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége a közelgő európai parlamenti választások kapcsán rendezvénysorozat indított az Európai Unió előtt álló feladatokról. Ennek keretében rendezték meg 2019. március 19-én az ombudsmani hivatalban az „Európai Unió szerepe a fenntartható fejlődés területén – Erőforrásfelhasználás és körforgásos gazdaság” című műhelybeszélgetést. Az előadások és az eszmecsere hátterét az az aggasztó világgazdasági tendencia adta, hogy a globális anyagfelhasználás (ide értve a nyersanyagok kitermelését is) 2017-ben elérte a kilencvenmilliárd tonnát (fejenként 12 tonnát), ami a fenntarthatónak tekinthető érték háromszorosa, s a jelenlegi tendenciák mellett 2060-ra várhatóan még meg is duplázódik. A körforgásos gazdaság koncepciója a korábbi lineáris megközelítés helyett a termékek teljes életciklusát öleli fel. A természeti erőforrások végesek ezért is kell megtalálnunk a felhasználásuk környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható módját. A körforgásos gazdaságban használt termékek és alapanyagok esetében az a cél, hogy az értéküket a lehető leghosszabb ideig megőrizzék; a hulladéktermelés és az erőforrás-felhasználás szintje minimális legyen, az élettartamuk végét elért termékekben lévő erőforrások bent maradjanak a gazdaságban, az ismételt felhasználás révén további értékeket teremtve.

 

Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója köszöntőjében rámutatott, hogy a fenntartható fejlődés melletti elköteleződés elsősorban értékválasztás kérdése, amely az ökológiai értékeket a pénzügyi-gazdasági versenyképesség elé helyezi.

 

Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára figyelmeztetett: a természeti tőkét az anyaghasználat mellett a területfoglalás csökkenti a legnagyobb mértékben, s mindkét téren az iparosított mezőgazdaság és az infrastruktúraépítés a legjelentősebb hatótényező. Az elmúlt évtizedekben különösen drámaian megnőtt az építőanyag-kitermelés. A természeti tőke elemeit egységben kell tekinteni, mivel nem visz közelebb a fenntarthatósághoz, ha pl. az elektromos járművek előtérbe helyezésével a szénhidrogén-függőséget lítiumfüggőségre cseréljük. Miközben a természeti tőke túlfogyasztása már az emberiség túlélését sodorja veszélybe, a közgazdaságtudomány ezt a problémát szinte még értelmezni sem képes, mivel olyan korban alakult ki, amikor az erőforrások még kimeríthetetlennek látszottak. Ökológiai szempontok az anyaghasználat természeti árának érvényesítését, vagyis adóztatásának drasztikus növelését követelnék meg, ezzel szemben ma a legnagyobb adóterhet az emberi munka viseli. Ezért a munkaerővel takarékoskodni megéri, az anyaggal, energiával nem. A jövő nemzedékek érdekében az anyaghasználatot abszolút értékben is csökkenteni kellene, a fogyasztás csökkentése azonban politikailag kivitelezhetetlen célkitűzés. Ezért az életszínvonal feláldozása nélkül kell az anyagforgalmat mérsékelni. Erre lehetőséget ad eszközeink élettartamának növelése, az újrahasznosítás, valamint a használat intenzitásának fokozása. Termékalapú helyett szolgáltatásalapú gazdaságra való áttéréssel a gyártó is érdekeltté válik az eszközök jobb kihasználásában és hosszabb élettartamában.

 

Ruth Vilches Torrejón, a bolíviai Centro de Ecología y Pueblos Andinos munkatársa hazája bennszülött közösségeinek életéből vett riasztó példákon szemléltette a bányászat okozta környezeti és szociális problémákat. A vizek túlhasználata és a talaj elszennyezése lehetetlenné teszi a hagyományos halászatot és mezőgazdálkodást, aminek következménye a kényszerű elvándorlás, s a közösségek felbomlása.

 

Fidrich Róbert, a Fenntarthatóság Felé Egyesület programvezetője az elektronikai eszközök tervezett elavultatásának gyártói stratégiáját ismertette és bírálta (szándékos hibák, sérülékeny, ám gazdaságosan nem javítható eszközök, divat gerjesztette vásárlások), mint ami világszerte a természet értelmetlen kifosztását eredményezi. Mindez a harmadik világ országaiban egyidejűleg vezet a bányászat okozta természeti, valamint a gazdag országok hulladékexportja által gerjesztett egészségügyi-szociális problémákhoz.

 

Az előadások után több csoportban tematikus vita zajlott a körkörös gazdaságról, a bányászat hatásairól és a tervezett avulásról. A tanácskozáson megfogalmazott szakmai javaslatokat a Magyar Természetvédők Szövetsége szerkesztett formában elküldi az európai parlamenti választás képviselőjelöltjeinek.