III. Gazdálkodási adatok

1. A közfeladatot ellátó szerv éves (elemi költségvetése, számviteli törvény szerinti beszámolója

Az AJBH költségvetése 2004. évtől megtalálható a Magyar Államkincstár honlapjának
http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/koltsegvetes_intezmenyi_#
oldalán.

 2. A közfeladatot ellátó szervnél foglalkoztatottak létszámára, személyi juttatásaira vonatkozó összesített adatok

A vezetők illetménye, munkabére és rendszeres juttatásai, valamint költségtérítése összesítve megtalálható a Magyar Államkincstár honlapjának
http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/koltsegvetes_intezmenyi_#
oldalán  (adatok 2004. évtől).

Az egyéb alkalmazottaknak nyújtott juttatások fajtája és mértéke összesítve megtalálható a Magyar Államkincstár honlapjának
http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/koltsegvetes_intezmenyi_#
oldalán (adatok 2004. évtől).

3. A közfeladatot ellátó szerv által nem alapfeladatai ellátására fordított, ötmillió forintot meghaladó kifizetések

Az AJBH-nál nem alapfeladat ellátására fordított kifizetés nem volt.

Hírek Hírek

Vissza

Jogsértő felmondások az idősotthonban az ombudsman helyszíni látogatása után – a biztos a döntések visszavonását és hivatalos vizsgálatát kezdeményezte

Felmondták az ellátási szerződését azoknak a bentlakónak, akik a visegrádi Aranykor Alapítvány Idősek Otthonában – az indoklás szerint – valótlan dolgokat állítottak az ombudsman munkatársainak, ezzel veszélyeztetve az Otthon fennállását, működését. A két jogszabályi előírást valamint a jogbiztonsághoz fűződő jogot is sértő felmondás, egyúttal pedig az alapvető jogok védelmének érvényesülését veszélyeztető eljárás miatt Székely László alapjogi biztos a legfőbb ügyészhez, a megyei kormánymegbízotthoz és az Alapítvány kuratóriumához fordult.

Az alapvető jogok biztosa a nemzeti megelőző mechanizmus feladatkörében eljárva helyszíni látogatásokon is vizsgálja a bentlakásos intézmények, intézetek helyi viszonyait. Az esetlegesen előforduló jogi és egyéb sérelmeket az ombudsman munkatársai előre be nem jelentett látogatásokon is felmérhetik. Ezt a tevékenységet és a vizsgált hatóságok, tisztviselők, tisztségviselők kötelezettségeit két törvény is szabályozza.

Az ellátási szerződések felmondását alátámasztó indoklás rendeltetésében, szellemében és betűjében is sérti a két törvényt. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény szerint ugyanis senkit sem érhet hátrány azért, ha információkat közöl a biztossal és a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére általa felhatalmazott munkatársaival.  A 2011. évi CXLIII. törvénnyel kihirdetett kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyve nyomatékkal tartalmazza, hogy „semmilyen hatóság és tisztviselő nem rendelhet el, nem alkalmazhat, nem engedélyezhet, és nem tűrhet el semmilyen személy vagy szervezet elleni szankciót, ha az illető a nemzeti megelőző mechanizmussal akár valós, akár hamis információkat közölt, és az adott személyt vagy szervezetet semmiféle más jellegű hátrány sem érheti”.

Az idősotthon illetékeseinek erről tudomással kellett bírniuk, hiszen az ombudsman munkatársai a látogatás kezdetén átadták nekik a megbízólevelüket, amelyben az idézett törvényi előírás egyértelműen szerepelt.

A felmondásokat a jogi aggályokon túl különössé teszi az a kérdés is, hogy vajon honnan értesült hitelesen az Otthon vezetése arról, amit szerintük az ellátottak az ombudsman munkatársainak mondtak?  A személyes találkozáson ugyanis az Otthon képviselője nem vehetett részt. Az alapvető jogok biztosa, mint nemzeti megelőző mechanizmus pedig ekkor érdemben még nem vizsgálta ki az Otthon lakóitól kapott információkat, tehát el sem készülhetett a jelentése, amely a látogatás tapasztalatait és az ott elhangzottakat tartalmazza majd. Mindezek alapján a felmondásban megjelölt indok minden alapot nélkülözött – állapította meg az ombudsman.  

A jogszabályi rendelkezések szerint egyébként az Otthon lakóját abban az esetben sem érhetné hátrányos intézkedés, ha az alapvető jogok biztosa az ellátottól kapott tájékoztatás birtokában tenne bármilyen megállapítást a jelentésében.

Az ellátási szerződés felmondása ilyen háttérrel sértette a jogbiztonsághoz fűződő jogot, egyúttal pedig veszélyeztette az alapvető jogok védelmének érvényesülését. Ezért Székely László ombudsman a legfőbb ügyész eljárását kezdeményezte. A Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjét felkérte, hogy 15 napon belül folytasson ellenőrző vizsgálatot az intézményben.  Az Otthon kuratóriumi elnökét pedig felhívta arra, hogy vonja vissza a három ellátási szerződés jogellenes felmondását és a jogsértő eljárás megszüntetéséről 30 napon belül küldjön értesítést.

A Visegrádi Aranykor Alapítvány kuratóriumának elnöke 2019. február 25-én kelt levelében tájékoztatta a nemzeti megelőző mechanizmust arról, hogy az érintett ellátott ellátási szerződésének felmondását visszavonta. Az ellátott személy továbbra is az Intézmény lakója. A Pest Megyei Kormányhivatal ellenőrző vizsgálata megállapította, hogy a felmondás során eljárásjogi szabálytalanság történt, és előírta a fenntartó számára az intézményi jogviszony-megszüntetés rendjének felülvizsgálatát. Az ügyészség helyszíni vizsgálatot tartott az Otthonban, amely megállapította, hogy a felmondás visszavonásának eredményeként az érintett ellátott továbbra is az Otthonban maradhat, és más ellátott esetében hasonló jogsértés nem történt.