III. Gazdálkodási adatok

1. A közfeladatot ellátó szerv éves (elemi költségvetése, számviteli törvény szerinti beszámolója

Az AJBH költségvetése 2004. évtől megtalálható a Magyar Államkincstár honlapjának
http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/koltsegvetes_intezmenyi_#
oldalán.

 2. A közfeladatot ellátó szervnél foglalkoztatottak létszámára, személyi juttatásaira vonatkozó összesített adatok

A vezetők illetménye, munkabére és rendszeres juttatásai, valamint költségtérítése összesítve megtalálható a Magyar Államkincstár honlapjának
http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/koltsegvetes_intezmenyi_#
oldalán  (adatok 2004. évtől).

Az egyéb alkalmazottaknak nyújtott juttatások fajtája és mértéke összesítve megtalálható a Magyar Államkincstár honlapjának
http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/koltsegvetes_intezmenyi_#
oldalán (adatok 2004. évtől).

3. A közfeladatot ellátó szerv által nem alapfeladatai ellátására fordított, ötmillió forintot meghaladó kifizetések

Az AJBH-nál nem alapfeladat ellátására fordított kifizetés nem volt.

Hírek Hírek

Vissza

A jövő nemzedékek szószólójának figyelemfelhívása a környezeti elemeket érintő hatósági eljárások résztvevői számára

A jövő nemzedékek szószólója felhívja a kormányhivatalokban környezet- és természetvédelmi hatósági eljárásokkal foglalkozó munkatársak és vezető tisztviselők figyelmét, hogy az Alkotmánybíróság határozata értelmében döntéseik meghozatalakor kiemelt figyelemmel legyenek arra, hogy a környezet-, illetve természetvédelmi szempontok a jelenlegi kormányhivatali szervezetben sem rendelhetők alá egyéb, például gazdasági szempontoknak. 

Az önálló környezetvédelmi hatóság az elmúlt években az integrált kormányhivatali rendszer részévé vált, ami együtt járt azzal, hogy a hatáskör címzettje – a kormányhivatal vezetője – egyszerre köteles számos ágazati előírásnak, illetve elvárásnak megfelelni, ezeket lehetőség szerint összeegyeztetni, tehát a környezet- és természetvédelmi érdekek mellett számos, azokkal rivalizáló egyéb érdeket figyelembe venni. Korábban az önálló környezetvédelmi hatóság döntése más hatóságokra nézve egyértelműen kötelező volt, most azonban a kormányhivatalon belülre került szervezeti egység szakmai véleménye egy a sok közül; így fennáll a környezeti érdekek sérelmének veszélye. Az Alkotmánybíróság környezet- és természetvédelmi felügyelőségek kormányhivatali integrációjával foglalkozó döntése (4/2019. (III. 7.) AB határozat) azért kiemelkedő jelentőségű, mert alkotmányos követelményként fogalmazza meg, hogy az integrált hatósági eljárásnak nem lehet az a következménye, hogy a környezeti és természeti értékek védelme másodlagossá válik. 

Az Alkotmánybíróság szerint hiányoznak azok az eljárási garanciák, amelyek biztosítják ezen érdekek és értékek egyenértékű megjelenését a hatósági döntésekben, ezért határozatában felszólított az ehhez szükséges jogszabályok megalkotására, amire azonban a mai napig sem került sor.

A szószóló erre tekintettel figyelemfelhívásában az Alkotmánybíróság határozatából azokat az elemeket emelte ki, amelyek ebben az átmeneti időben is iránymutatásul szolgálnak a hatósági eljárásban részt vevők számára. Hangsúlyozta, hogy a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítása érdekében a hatósági döntések meghozatalakor kiemelten kell érvényesíteni az elővigyázatosság és a megelőzés elvét. Az integrált hatóság a környezeti elemeket, a nemzet közös örökségét érintő minden eljárásában köteles az ezzel kapcsolatos hatáskörét gyakorolni és a szakkérdésről kialakított álláspontját a határozatban kifejezetten megjeleníteni. Az eljárások során vizsgálni és értékelni kell az Alaptörvény által védett természeti erőforrásokat érő, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásokat. A hatóság a tervezett tevékenység elvégzéséhez nem járulhat hozzá akkor, ha az környezeti elemet, illetve természeti értéket veszélyeztetne vagy károsítana. Mivel ezek károsítása, illetve veszélyeztetése általában tilos, a hatóságnak indokolnia kell, ha a megengedett tevékenységet és annak feltételeit olyannak tekinti, hogy azok nem ütköznek e tilalomba.

A környezet és a természet az emberi beavatkozásokat passzív alanyként viseli el, saját érdekeinek védelmét nem képes ellátni. Ezért van jelentősége annak, hogy a környezet és természet érdekében megszólalók – így közöttük a környezetvédő szervezetek – tisztességes eljáráshoz, valamint jogorvoslathoz való jogát is védjük, hogy fel tudjanak lépni – akár bíróság előtt is – a hatósági döntés által okozott esetleges jogsértéssel szemben. Ennek egyik előfeltétele az ügyféli jogállás megfelelő elismerése. A szószóló emlékeztetett arra, hogy a társadalmi részvétel elősegítése érdekében a hatóságnak megfelelő tájékoztatással kell lehetővé tennie a lakosság és a társadalmi szervezetek számára az eljárásba ügyfélként való belépését. 
A szószóló ismételten felhívta a figyelmet, hogy az alkotmányos (alaptörvényi) követelmény alapján a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítása érdekében a hatóság döntésében az elővigyázatosság és a megelőzés elvét a szervezeti rendszertől és az ügytípustól függetlenül minden esetben köteles érvényesíteni, így az AB határozatból fakadóan az egyedi engedélyezésen túl akár a bejelentési és ellenőrzési eljárásokban is, amennyiben fennáll a környezeti elemek érintettsége.

A figyelemfelhívás itt olvasható.

                                                                                                                                                     Bándi Gyula, Prof, DSc. 
                                                                                                                                                 jövő nemzedékek szószólója