« Vissza

Húsz éves az ombudsman hivatala - ünnepi rendezvény

Kezdődátum:
2015.12.10.
Vége dátum:
Egyik sem
Időtartam:
9:30 – 14:00 (Időzóna-függő)
Típus:
Esemény

Az Emberi Jogok Napján ünnepelte meg fennállásának huszadik évfordulóját az ombudsman hivatala. A bensőséges rendezvényre a munkatársak mellett meghívást kaptak a volt biztosok, az ombudsman tevékenységét segítő intézmények, hivatalok képviselői, és eljött, beszédet is mondott Lenkovics Barnabás, egykori ombudsman, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint Darák Péter, a Kúria elnöke. Videoüzenetben köszöntötte a Hivatalt Emily O’Reilly európai ombudsman. Az ünnepségen adta át a biztos az egyetemistáknak kiírt pályázat díjait és köszöntötték a Hivatalban a kezdetek óta dolgozó kollégákat.

Székely László, az alapvető jogok biztosa megnyitó beszédében szólt arról, hogy az emberi jogok védelme a mindenkori ombudsman alapfeladata, ezért nem véletlenül december 10-én, az emberi jogok napján ünnepeljük az intézmény jubileumát.

A biztos méltatta elődeinek munkáját, akiknek egy hazánkban minta, hagyomány és modell nélküli intézményt kellett megteremteniük, annak működését kimunkálniuk és alakítaniuk. Valamennyi eddigi ombudsman meghatározó nyomot hagyott, ki-ki saját ars poeticájának megfelelően formálta az intézmény arculatát. Abban azonban mindannyian egy véleményen voltak, hogy el kell jutni a leggyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkező, legkiszolgáltatottabb csoportokhoz, a „jog alá szorultakhoz”. Különleges figyelem kísérte és kíséri a nemzetiségek sorsát, a jövő nemzedékek életfeltételeinek megőrzését.

Az intézmény húszéves történetének minden eddigi vezetője kiemelten fontos feladatának tekintette az emberi jogokhoz kapcsolódó tudományos, oktató, felvilágosító tevékenységet, az ombudsmani munka népszerűsítését, minél szélesebb körű megismertetését, valamint az emberi jogok iránt különösen fogékony szakemberek, kutatók szakirányú továbbképzését.

Az európai ombudsman ez év november végi budapesti látogatásán az itt folyó munka elismeréseként, az ombudsmanok együttműködésének erősítéséhez kért javaslatokat. Ugyanazon a napon a hivatalban járt az Inter-parlamentáris Unió elnöke is, aki a megbeszéléseket követően annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ajánlani fogja a szervezet 167 tagországa törvényhozásnak, a magyar ombudsmani hivatal mintájára hozzanak létre a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó nemzeti intézményeket.

Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes emlékeztetett arra, hogy már az 1990-es évek elején, a kisebbségi és az ombudsmantörvény megalkotásakor nyilvánvalóvá vált, hogy Európában is egyedülálló kisebbségi jogi rendszer jön létre és kivételes lesz a garanciául szánt védelmi mechanizmus is.

Az akkori jogászgeneráció tudása és újító ereje, a nyitottság és a különleges törekvés a korábban kiszolgáltatott egyének és közösségek hatalommal szembeni védelmére – hozzáértve a nemzetközi ombudsman-közösség támogatását – olyan fejlődést tett lehetővé, amelynek eredményeként a kisebbségi ombudsmani tevékenység markáns részévé tudott válni a magyar közjogi valóságnak.

A nemzetiségi jogok köre „keresztülfekvő jogterület”, amely emellett számos szakterület – így például a szociológia, néprajz – ismeretanyagával egészül ki. Ráadásul már önmagában is többarcú jelenség. Szoros értelemben véve az Országgyűlés által elismert tizenhárom nemzetiségi közösség kulturális autonómiáját megalapozó, azokat segítő szabályok összessége.

A nemzetiségi biztoshelyettes jelezte: minden nemzetiségekért felelős ombudsman ugyanazokért a célokért dolgozott, de nyilván személyiségüknek megfelelően más-más eszközökkel és dinamikával. Ennek fényében igyekszik mindkét elődjéhez hasonlóan erősen és kitartóan képviselni azokat az értékeket, amelyek az elmúlt két évtizedben a szervezeti kultúra és a történelem elemeiként a magyar jogállamiság részeivé is váltak. Emberi és szakmai hitelességgel, a párbeszédre és együttműködésre való képességgel, szükség esetén a nyilvánosság erejével és az ombudsmanok közötti kölcsönös tiszteletre építve ezt az örökséget továbbvinni és fejleszteni kötelesség és egyben lehetőség is.

Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes az ombudsmani munkát a demokratikus közélet biztosításának egyik eszközeként jellemezte. Kifejtette azt is, hogy az általános, valamennyi ombudsmanra érvényes megállapítás mellett Közép-Európában a polgárbarát tevékenységen túlmenően jelentős feladat az érdekeiket képviselni alig, vagy egyáltalán nem képes emberek védelme – az ombudsman gyakran utolsó mentsvár az ő számukra. Ennek jegyében vállalják a magyar ombudsmanok a nagy jelentőségű társadalmi érdekek képviseletét is, amelyekhez szorosan kapcsolódik a jövő nemzedékek érdekeinek védelme. Ide tartozik sok más mellett  a biológiai sokféleség, talaj, a termőföld, az erdők, a vízbázisok megőrzéséért folyó, nagy időtávot átfogó munka, ami jelentős nemzetközi elismerést is szerzett a Hivatalnak. Beszédében utalt arra is, hogy az ENSZ nemzeti emberi jogi intézményeként megfogalmazott emberi jogi követelmény: a vízhez jutás jogának garantálása máris sok ombudsmani hivatal összefogását eredményezte világszerte.

Az európai ombudsman, Emily O’Reilly videoüzenetében arra emlékeztetett, hogy meggyőződése szerint teljes az egyetértés:  az ombudsman munkája soha nem ér véget. Folyamatosan meghatározzák tevékenységét – európai és nemzeti szinten is - azok az alapelvek, amelyekre a hivatalok épülnek: függetlenség, pártatlanság és az állampolgárok érdekében végzett munka. Emily O’Reilly szerint az európai és a nemzeti ombudsman hatásköre, feladata különböző ugyan, ám a mögöttes céljaik megegyeznek. A hasonló témákban folyó párhuzamos vizsgálatok, az európai és a nemzeti ombudsmanok együttműködésének első sikerét hozta azoknak a feltételeknek a felmérése, amelyek között visszaküldik hazájukba azokat a migránsokat, akik nem kaphatnak menekültjogot Európában. A következő ilyen párhuzamos munka az uniós és a nemzeti közigazgatások egyes ügyeit érinti majd. Emily O’Reilly videoüzenetében azt is elmondta, hogyezen túlmenően azon dolgozik, hogy nagyobb befolyást és jobb láthatóságot kapjon az ombudsmanok európai hálózata, mert így még többen fordulnak majd segítségért a nemzeti vagy az európai intézményhez. (Emily O’Reilly videóüzenete itt tölthető le.)

Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke egy korábbi, még ombudsmanként elmondott, ma is időszerű beszédéből idézett. A Hivatal épületének 13 évvel ezelőtti átadásakor áttekintést adott a magyarországi emberi jogi védelem fejlődéséről, olykor kitérőiről, amelyek későbbi tanulságaikkal mégis a fejlődés tendenciáját erősítették. Szólt arról is, hogy az európai civilizáció alapja az emberi jogok érvényesülése, és ennek fokmérője, hogy milyen színvonalon ismerik el ezeket a jogokat. Az emberi jogok garantálása az állam kötelessége, de mert még nem tartunk ott, hogy ezt maradéktalanul el tudja látni, szükség van az Alkotmánybíróságra is és az ombudsman intézményére is. Vannak olyan alapjogok, amelyek csak egymás rovására tudnak érvényesülni, szükség van az egyensúly megteremtésére, a határvonalak megállapítására, a korrekció képességére. Az idézett beszéd 2002-ben hangzott el, nem sokkal a World Trade Center elleni terrortámadás után. A terrorizmus ilyen felerősödésével szemben, a civilizációs különbségekből eredő összeütközések megelőzésére a beszéd akkor az emberi jogi közös minimumok  megtalálását ajánlotta. Ugyanakkor a mai migrációs válság arra is felhívja a figyelmet, hogy három, egyenként is veszélyes folyamat érvényesül: a világ legszegényebb térségeinek túlnépesedése, a materiális javak 80 százalékát a lakosság húsz százaléka birtokolja és a ma rendelkezésre állók mellett rendszeresen feléljük a jövő generációk számára szükséges erőforrásokat. Ha ezek összegződnek, emberek milliárdjai próbálnak majd másutt megélhetést keresni.

Darák Péter előadásában összegezte a hivatalba lépése óta általa megismert ombudsmani tevékenységet, a témaválasztásokat, a hivatalból kezdeményezett projekteket, a biztosi felhatalmazás és feladatkörök folyamatos gyarapodásait, amelyeket ő a Kúria elnökeként kísért figyelemmel. Elismeréssel szólt arról a töretlen, valamennyi biztos hivatali idejét jellemző felfogásról, amelyek közül kiemelte a leginkább veszélyeztetett, kiszolgáltatott, jogérvényesítésre képtelen csoportok és emberek védelmét. Ezekbe a csoportokba tartoznak például a válság vesztesei, a hajléktalanok, az eladósodott családok, a kisgyermekes anyák, a pszichiátriák betegei. Külön szólt a jövő nemzedékek és a nemzetiségek érdekében folyó munkáról, valamint a gyűlöletbeszéddel szembeni ombudsmani fellépésről, kimondva, hogy befogadó társadalomra van szükség, és ez csak a tolerancia élethosszig tartó oktatásával érhető el.

2013 óta az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti a Kúriánál az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát. A partneri kapcsolatok jellemzéseként a Kúria elnöke elmondta, hogy a rövid egyeztetések arról tanúskodnak, hogy értik egymás szavát, az ombudsmannal közös a nyelv. Darák Péter az ünnepi köszöntőjét azzal zárta, hogy a jövőre nézve kívánja, az ombudsman intézménye továbbra is legyen a védtelenek védelmezője, a gyámoltalanok gyámolítója.

Az alapvető jogok biztosa „20 éves az ombudsman intézménye” címmel 2015 elején pályázatot írt ki a felsőfokú alapképzésben, a mesterképzésben, illetve a doktori képzésben részt vevő hallgatóknak. A pályázat célja az volt, hogy a pályázók bemutassák a jubileumát ünneplő magyar ombudsmanintézmény alkotmányos szerepét, jogállását, tudományos igénnyel feldolgozzák a gyakorlatát, tevékenységét, továbbá saját javaslatokat fogalmazzanak meg az intézmény továbbfejlesztésével, lehetséges jövőképével kapcsolatban. Összesen 10 pályamunka érkezett változatos témákban, például az alapvető jogok biztosának indítványozási jogköréről, illetve a sérülékeny csoportok (gyermekek, fogyatékossággal élők) jogainak ombudsmani védelmével. Az első három helyezett a jubileumi ünnepségen vehette át jutalmát a biztostól, a többi induló pedig emlék-oklevelet kapott. A Hivatal a három győztes pályamunkát hamarosan publikálja a honlapján.

Különleges eseménye volt az ünnepségnek a Hivatalban kezdetek óta dolgozó munkatársak köszöntése.

Záróbeszédében Székely László alapjogi biztos arra emlékeztette a résztvevőket, hogy az ombudsmanok munkája soha le nem zárható tevékenységet jelent: a feladat a jogok dinamikus egyensúlyának megőrzése a folytonos változás közepette.

A jubileumi ünnepségről készült fényképek ide kattintva tekinthetők meg.

A  „20 éves az ombudsman intézménye” című pályázat nyertes pályamunkái a nevekre kattintva érhetők el:

       I. helyezett: Bedő Renáta

      II. helyezett: Träger Anikó

     III. helyezett: Kiss Tamás

 

Húsz éves az ombudsman hivatala - ünnepi rendezvény