AJBH

 

Ezekben a rendkívüli időkben sem feledkezhetünk meg azokról az emberekről, akik a mindennapokban autizmussal élnek, azokról a családokról, amelyek autizmussal küzdő gyermekeket nevelnek. Sőt, ebben a rendkívüli helyzetben elszántságot, türelmet, odafigyelést tanulhatunk tőlük, a más perspektívákhoz vezető utat mutathatják meg számunkra. Attól tartunk a legjobban, amit nem ismerünk, ezért is fontos megismerni az autizmussal élő emberek nézőpontját – hívja fel a figyelmet Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az autizmus mai világnapja alkalmából.

Az ENSZ 2007. december 18-án nyilvánította április 2-át az autizmus világnapjává azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarra. A nemzetközi szervezet Közgyűlésének 62/139-es számú  határozatában arra kérte a tagállamokat, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy az autizmust a társadalmaikban minél szélesebb körben megismerjék.

Nem könnyű ma ünnepelni. Nem könnyű azokkal együtt ünnepelni, akiket köszönteni szeretnénk. Nem könnyű úgy ünnepelni, hogy mindenhol hallatsszon. Az autizmus spektrumzavar nem látható, felismerése nem könnyű, megismerése azonban az élet minden területén – az oktatástól az egészségügyön át a foglalkoztatásig – létfontosságú. Ma, a koronavírus-világjárvány közepette mindenki igyekszik fizikailag elszigetelődni, az online térbe vinni társas interakcióit, óvni magát és a másik embert. Az autizmussal élő emberek elszigetelődése nincs a hírekben, éppen ezért kiemelt figyelmet érdemel.

A statisztikai adatok szerint Magyarországon jelenleg csaknem minden száz emberből egy olyan fogyatékossággal élő személy, aki autizmus spektrumzavarral küzd. Közel százezren tehát olyan állapotban – olyan fogyatékossággal – élnek, amely eltérő fejlődéshez vezet. A számok nem feltétlenül konkrét esetszámot tükröznek, hiszen az orvostudomány (a pszichiátria), a gyógypedagógia, a pszichológia és a fogyatékosságtudomány határán lévő olyan eltérésekről beszélünk, amelyek a társas interakciók különbözőségén nyugvó folyamatban válnak felismerhetővé.

Az ombudsman és hivatala tíz évvel ezelőtt végzett autizmus-kutatása úttörő jelentőségű volt, hiszen hazánkban 2007-ben lépett hatályba a fogyatékossággal élő emberek jogairól szóló ENSZ-egyezmény. Az alapvető jogok biztosa jogvédelmi munkája azóta szélesebb körben vizsgálja a fogyatékossággal élő emberek életét, és így az autizmus spektrumzavarral élőkét is. Különösen jelentős problémákat tárt fel egy-egy ombudsmani vizsgálat az eltérő képességű vagy jól funkcionáló iskoláskorú gyermekek helyzetét illetően, de problémás a bentlakásos otthonokban élő súlyosabb állapotú autizmus spektrumzavarral élők élete is.

Ma már mind a gyakorlat, mind a tudomány az egyénre szabott diagnózis lehetőségében látja a fejlődést, elsősorban a megismerés és az elfogadás elvei mentén. Az alapjogi elvek ezt a lehetőséget erősítik, az alapvető jogok biztosa pedig azért dolgozik, hogy ezeket a vizsgálatai mentén felmutassa.