Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

 

Alapító Okirata

                               

az Alaptörvény 30. cikk (5) bekezdése és az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbtv.) alapján működő Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

 

A L A P Í T Ó  O K I R A T Á T

  

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet előírásaira tekintettel a következők szerint állapítom meg:

 

1. Költségvetési szerv megnevezése:

Név: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Angol elnevezése: Office of the Commissioner for Fundamental Rights

Német elnevezése: Büro des Beauftragten für Grundrechte

Francia elnevezése: Le Bureau de Commissaire des Droits Fondamentaux

Rövidített megnevezése:  AJBH

 

2. Székhelye:

1051 Budapest, Nádor u. 22.

Postafiók címe: 1387 Budapest, Pf. 40.

                   

3. Alapítója:

Magyarország Országgyűlése

Alapító székhelye: 1055 Budapest, Kossuth tér 1-3.

Alapítás dátuma: 2012. január 1.

 

4. Irányító szerve:

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Irányító szerv székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 22.

 

5. Az alapító jogszabály száma:

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény

 

6. Illetékessége: Magyarország területe

 

7. Gazdálkodási besorolás:

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, saját költségvetéssel, önálló gazdálkodási jogkörrel és felelősséggel. Alaptevékenységét önállóan látja el, ezen belül gondoskodik fizikai (technikai) segítő feladatai ellátásáról, rendelkezik pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel. IV. számon önálló fejezettel rendelkezik. A fejezetet irányító szerv vezetőjének jogosítványait a főtitkár gyakorolja.

 

8. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jogelődje

Jogelőd szerv megnevezése: Országgyűlési Biztos Hivatala

Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 22.

Megszűnésének időpontja: 2011. december 31.

 

9. Közfeladata

Az AJBH közfeladata az alapvető jogok hatékony, egységes szemléletű és legteljesebb védelme a vonatkozó törvényekben meghatározottak szerint.

 

10. Alaptevékenysége

Közfeladata teljesítése során alaptevékenysége keretében az AJBH a következő feladatokat látja el:

 

Az alapvető jogok biztosa - az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatásköre mellett - az Ajbtv-ben meghatározott feladat- és hatásköröket gyakorol:

 

Az alapvető jogok biztosa tevékenysége során - különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával - megkülönböztetett figyelmet fordít

a) a gyermekek jogainak,

b) az Alaptörvény P) cikkében meghatározott értékeknek (a továbbiakban: a jövő nemzedékek érdekei),

c) az Alaptörvény XXIX. cikkében meghatározott jogoknak (a továbbiakban: a Magyarországon élő nemzetiségek jogai), valamint

d) a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak

a védelmére.

 

Az alapvető jogok biztosa tevékenysége során - különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával - megkülönböztetett figyelmet fordít a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény végrehajtásának segítésére, védelmére és ellenőrzésére.

 

Az alapvető jogok biztosa áttekinti és elemzi az alapvető jogok magyarországi helyzetét, és az alapvető jogokkal összefüggő, Magyarországon történt jogsértésekről statisztikai kimutatást készít. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szerv, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Független Rendészeti Panasztestület, valamint az oktatási jogok biztosa az alapvető jogok biztosának megkeresése alapján a statisztikai kimutatáshoz személyes adatokat nem tartalmazó összesített adatokat szolgáltat.

 

Az alapvető jogok biztosa véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezetét, a hosszú távú fejlesztési, területrendezési és a jövő nemzedékek életminőségét egyébként közvetlenül érintő terveket és koncepciókat, valamint javaslatot tehet az alapvető jogokat érintő jogszabályok módosítására, megalkotására, illetve nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére.

 

Az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.

 

Az alapvető jogok biztosa közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő nemzetközi szerződések alapján készülő nemzeti jelentések előkészítésében, figyelemmel kíséri és értékeli e szerződések magyar joghatóság alá tartozó érvényesülését.

 

Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülését, és

a) rendszeresen tájékoztatja az alapvető jogok biztosát a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatairól,

b) felhívja az alapvető jogok biztosának figyelmét a természetes személyek nagyobb csoportját érintő jogsértés veszélyére,

c) az alapvető jogok biztosának hivatalbóli eljárás megindítását javasolhatja,

d) közreműködik az alapvető jogok biztosának vizsgálatában,

e) javasolhatja, hogy az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz forduljon.

 

Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését, és

a) rendszeresen tájékoztatja az alapvető jogok biztosát a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatairól,

b) felhívja az alapvető jogok biztosának figyelmét a természetes személyek nagyobb csoportját érintő jogsértés veszélyére,

c) az alapvető jogok biztosának hivatalbóli eljárás megindítását javasolhatja,

d) közreműködik az alapvető jogok biztosának vizsgálatában,

e) javasolhatja, hogy az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz forduljon.

 

Az alapvető jogok biztosának a feladatával kapcsolatos ügyviteli és előkészítési teendőit az AJBH látja el.

 

Államháztartási szakágazati besorolása: 841101 Államhatalmi szervek tevékenysége

Kormányzati funkció: 011110

 

 

11.  A Hivatal vezetőjének kinevezési rendje:

 

A Hivatalt az alapvető jogok biztosa irányítja, és a főtitkár vezeti.

 

Az alapvető jogok biztosának személyére a Köztársasági elnök tesz javaslatot, és az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja meg. Az alapvető jogok biztosa egyszer újraválasztható.

 

Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosának javaslatára, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, hat évre választja meg az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesét, valamint az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesét.

Az alapvető jogok biztosának helyettesei felett a munkáltatói jogot – a megbízatás létrejöttének és megszüntetésének kivételével – az alapvető jogok biztosa gyakorolja. 

 

A főtitkárt az alapvető jogok biztosa nevezi ki. 

A főtitkár felett a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja. 

 

 

12. Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszony

 

Az AJBH-a munkatársainak foglalkoztatási jogviszonyaira a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), illetve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései vonatkoznak. Az AJBH-nál foglalkoztatott köztisztviselőket és munkavállalókat az alapvető jogok biztosa (kivéve az SZMSZ-ben meghatározott köztisztviselők esetében, ahol az alapvető jogok biztosának helyettesei) nevezi ki és menti fel. A munkáltatói jogokat egyebekben a főtitkár gyakorolja felettük.

 

 

13. Szervezeti és Működési Szabályzat

 

Az AJBH Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ) az alapvető jogok biztosa állapítja meg. Az SZMSZ-ben meg kell határozni azon köztisztviselők létszámkeretét, akik az alapvető jogok biztosa helyetteseinek irányítása alá tartoznak.   

AZ SZMSZ rendelkezik továbbá az AJBH képviseletéről, a kiadmányozás és helyettesítés rendjéről.

 

 14. Záró rendelkezés

 

Jelen Alapító Okirat 2012. január 1-jén lép hatályba.

 

A jelen Alapító Okirat aláírására és kiadására a költségvetési szervek alapítására és megszüntetésére vonatkozó okiratok kiadásáról rendelkező az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 88. § (2) bekezdés és 96. § (4) bekezdés alapján, továbbá az Áht. 96. § (7) bekezdésben és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm.rendelet 11. §. (1) bekezdésében előírt kötelezettségek teljesíthetőségére tekintettel az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbtv.) 45. §. (1)-(2) bekezdés és (4) bekezdés alapján kerül sor annak érdekében, hogy az Országgyűlési Biztos Hivatalának 2011. december 31. napjával a törvény erejénél fogva történő megszűnése mellett az Ajbtv. által a jogutód szervezetként megjelölt Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a működését 2012. január 1-jével az Ajbtv. által előírt módon megkezdhesse.

 

 

 Budapest, 2011. december 13. 

 

 

               

Dr. Szabó Máté sk.

                                                               az állampolgári jogok országgyűlési biztosa

 

 

Hírek Hírek

Vissza

A jövő nemzedékek szószólójának figyelemfelhívása a környezeti elemeket érintő hatósági eljárások résztvevői számára

A jövő nemzedékek szószólója felhívja a kormányhivatalokban környezet- és természetvédelmi hatósági eljárásokkal foglalkozó munkatársak és vezető tisztviselők figyelmét, hogy az Alkotmánybíróság határozata értelmében döntéseik meghozatalakor kiemelt figyelemmel legyenek arra, hogy a környezet-, illetve természetvédelmi szempontok a jelenlegi kormányhivatali szervezetben sem rendelhetők alá egyéb, például gazdasági szempontoknak. 

Az önálló környezetvédelmi hatóság az elmúlt években az integrált kormányhivatali rendszer részévé vált, ami együtt járt azzal, hogy a hatáskör címzettje – a kormányhivatal vezetője – egyszerre köteles számos ágazati előírásnak, illetve elvárásnak megfelelni, ezeket lehetőség szerint összeegyeztetni, tehát a környezet- és természetvédelmi érdekek mellett számos, azokkal rivalizáló egyéb érdeket figyelembe venni. Korábban az önálló környezetvédelmi hatóság döntése más hatóságokra nézve egyértelműen kötelező volt, most azonban a kormányhivatalon belülre került szervezeti egység szakmai véleménye egy a sok közül; így fennáll a környezeti érdekek sérelmének veszélye. Az Alkotmánybíróság környezet- és természetvédelmi felügyelőségek kormányhivatali integrációjával foglalkozó döntése (4/2019. (III. 7.) AB határozat) azért kiemelkedő jelentőségű, mert alkotmányos követelményként fogalmazza meg, hogy az integrált hatósági eljárásnak nem lehet az a következménye, hogy a környezeti és természeti értékek védelme másodlagossá válik. 

Az Alkotmánybíróság szerint hiányoznak azok az eljárási garanciák, amelyek biztosítják ezen érdekek és értékek egyenértékű megjelenését a hatósági döntésekben, ezért határozatában felszólított az ehhez szükséges jogszabályok megalkotására, amire azonban a mai napig sem került sor.

A szószóló erre tekintettel figyelemfelhívásában az Alkotmánybíróság határozatából azokat az elemeket emelte ki, amelyek ebben az átmeneti időben is iránymutatásul szolgálnak a hatósági eljárásban részt vevők számára. Hangsúlyozta, hogy a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítása érdekében a hatósági döntések meghozatalakor kiemelten kell érvényesíteni az elővigyázatosság és a megelőzés elvét. Az integrált hatóság a környezeti elemeket, a nemzet közös örökségét érintő minden eljárásában köteles az ezzel kapcsolatos hatáskörét gyakorolni és a szakkérdésről kialakított álláspontját a határozatban kifejezetten megjeleníteni. Az eljárások során vizsgálni és értékelni kell az Alaptörvény által védett természeti erőforrásokat érő, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásokat. A hatóság a tervezett tevékenység elvégzéséhez nem járulhat hozzá akkor, ha az környezeti elemet, illetve természeti értéket veszélyeztetne vagy károsítana. Mivel ezek károsítása, illetve veszélyeztetése általában tilos, a hatóságnak indokolnia kell, ha a megengedett tevékenységet és annak feltételeit olyannak tekinti, hogy azok nem ütköznek e tilalomba.

A környezet és a természet az emberi beavatkozásokat passzív alanyként viseli el, saját érdekeinek védelmét nem képes ellátni. Ezért van jelentősége annak, hogy a környezet és természet érdekében megszólalók – így közöttük a környezetvédő szervezetek – tisztességes eljáráshoz, valamint jogorvoslathoz való jogát is védjük, hogy fel tudjanak lépni – akár bíróság előtt is – a hatósági döntés által okozott esetleges jogsértéssel szemben. Ennek egyik előfeltétele az ügyféli jogállás megfelelő elismerése. A szószóló emlékeztetett arra, hogy a társadalmi részvétel elősegítése érdekében a hatóságnak megfelelő tájékoztatással kell lehetővé tennie a lakosság és a társadalmi szervezetek számára az eljárásba ügyfélként való belépését. 
A szószóló ismételten felhívta a figyelmet, hogy az alkotmányos (alaptörvényi) követelmény alapján a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítása érdekében a hatóság döntésében az elővigyázatosság és a megelőzés elvét a szervezeti rendszertől és az ügytípustól függetlenül minden esetben köteles érvényesíteni, így az AB határozatból fakadóan az egyedi engedélyezésen túl akár a bejelentési és ellenőrzési eljárásokban is, amennyiben fennáll a környezeti elemek érintettsége.

A figyelemfelhívás itt olvasható.

                                                                                                                                                     Bándi Gyula, Prof, DSc. 
                                                                                                                                                 jövő nemzedékek szószólója