null Települési támogatás megállapítására irányuló eljárás elhúzódásával összefüggésben foglalt állást az alapvető jogok biztosa

A hatósági ügyek tisztességes intézésével összefüggő visszásságot okozott Sukoró Község Önkormányzatának egy elhúzódó eljárása, amelynek következtében sérült a kérelmező jogbiztonsághoz való joga is, továbbá a rászoruló szociális biztonsághoz fűződő jogával összefüggésben is visszásságot okozott – állapította meg az ombudsman. 

Az alapvető jogok biztosához forduló panaszos azt kifogásolta, hogy rendkívüli települési támogatás iránti kérelmére az önkormányzattól nem kapott választ. A tartósan beteg, munkanélküli rászoruló tudomására hozták, hogy azért nem kaphat támogatást, mert fennálló szociális kölcsön tartozása van.

Dr. Kozma Ákos az AJB-1147/2020. számú ügyben készült jelentésében feltárta, hogy az önkormányzat a Szoctv. korábban hatályos 45. § (1) bekezdése alapján megalkotott rendelete szerint nyújtott a panaszosnak önkormányzati segélyt. A szociális ellátórendszer 2015. évi átalakításakor a jogalkotó hatályon kívül helyezte az önkormányzati segélyt, helyébe a települési támogatás került. A szabályozásból ezzel együtt kikerült a kamatmentes kölcsön, mint szociális támogatási forma. Sukoró Község Önkormányzatának Képviselő-testülete viszont nem döntött átmeneti rendelkezésekről a visszafizetés alatt álló szociális kölcsönökről.

Az ombudsman megállapította, hogy az önkormányzat jegyzője azt a tájékoztatást adta a panaszosnak, hogy a rendkívüli települési támogatás megítélésének feltétele, hogy a kérelmező nevén ne legyen az önkormányzat felé fennálló tartozás. A panaszosnak pedig volt szociális kölcsön tartozása.

A jelentés rámutatott, hogy a panaszos települési támogatás iránti kérelme ügyében döntéshozatalra valóban csak hetekkel a jogszabályban rögzített határidőn túl került sor. A polgármester a panaszos kérelme elbírálására irányuló elhúzódó eljárása a hatósági ügyek tisztességes intézésével összefüggő visszásságot okozott, amelynek következtében sérült a kérelmező jogbiztonsághoz való joga is. A hatóság hallgatása különösen azért is aggályos, mert a jövedelemmel nem rendelkező, ezért anyagi szempontból kiszolgáltatott rászoruló személy szociális helyzetét nehezítette. Emiatt az eljárás a rászoruló szociális biztonsághoz fűződő jogával összefüggésben is visszásságot okozott. Sem a település jegyzője, sem a polgármestere nem adott megfelelő tájékoztatást a panaszosnak, emiatt a vizsgált eljárás alkalmas volt arra, hogy a rászoruló személy jogbiztonsághoz, illetve a szociális biztonsághoz fűződő jogával összefüggésben visszásságot okozzon, illetőleg a jogsérelem közvetlen veszélyét idézze elő.

A jelentés az alapjogokkal összefüggésben rámutatott arra a következetesen képviselt és a vizsgált ügyben különös súllyal bíró alkotmánybírósági álláspontra is, amely szerint a tételes jogszabályi rendelkezések alapelvekkel együtt történő alkalmazása biztosíthatja, hogy a hatóság eljárása nem pusztán jogszerű, hanem méltányos és alkotmányos is lesz.

Az ombudsmani vizsgálat idején a polgármester intézkedett az alapjog sérelmét előidéző helyzet megszüntetéséről, és előterjesztésére Sukoró Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a visszás helyzetet saját hatáskörében megszüntette azzal, hogy mentesítette a panaszost a szociális kölcsön visszafizetése alól.

Dr. Kozma Ákos az alapvető jogokhoz fűződő visszásságok jövőbeni bekövetkezése  lehetőségének megelőzése érdekében felhívta a település jegyzőjének figyelmét az ügyfelek teljes körű, pontos és hiteles tájékoztatásának szükségességére, valamint az eljárási határidők betartására.

A következő linkre kattintva elérhető a vonatkozó jelentés: AJB-1147/2020.