Székely László, az alapvető jogok biztosa és Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes közleménye a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából

Az ENSZ közgyűlése 2005-ben egyhangú határozatával az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját, január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

            A náci Németország a zsidóság megsemmisítésére irányuló programjáról, a „végső megoldásról" már 1942 januárjában határozott. A holokauszt során az európai zsidó közösségek tagjainak nagy része mártírhalált halt, az áldozatok száma 5 és 6 millió közé tehető, körülbelül egytizedük Magyarországról származott. A zsidó áldozatok mellett a koncentrációs táborokban és a helyi pogromok során kivégzett európai romák száma is legalább ötszázezer főre tehető. A holokausztnak mintegy félmillió, más kisebbségi csoporthoz tartozó áldozata is volt: megsemmisítésre ítélték embertársaink tömegeit szexuális orientációjuk vagy nemi identitásuk miatt, de azért is, mert a náci ideológia szerint el nem fogadható fogyatékossággal éltek.

            Az első gázkamrákat Auschwitzban és az 1942-ben létrehozott birkenaui táborban építették fel, ahol aztán 1943 márciusában négy krematórium üzembe helyezésével kezdődött meg a tömeges népirtás. Hozzávetőlegesen 1,3 millió főre tehető a táborkomplexumba deportáltak száma, akik közül 1,1 millió volt zsidó származású. Az elhurcolt áldozatok embertelen, tervszerű meggyilkolása csak 1944 késő őszén ért véget. 1945 elején a szovjet csapatok közeledésekor a foglyokat gyalogmenetben megindították nyugatra, körülbelül 7500 végsőkig legyengült fogoly, többségükben nők és gyerekek maradtak a táborban.

A korábbi ombudsmanok, majd az átalakult alapjogvédelmi rendszerben az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi biztoshelyettes a holokauszt kapcsán rendre megemlékeztek a holokauszt zsidó, roma, fogyatékossággal élő, és LMBT közösségekhez tartozó áldozatairól, továbbá emlékeztettek a holokauszthoz vezető összetett társadalmi-szociálpszichológiai folyamatokra, az emberi és társadalmi bűnökre, és következetesen figyelmeztettek arra, hogy az antiszemitizmus, rasszizmus, homofóbia és xenofóbia veszélyezteti társadalmunk megfelelő működését.

A fentiek folytatása nem pusztán hivatali hagyomány, de erkölcsi kötelezettség és emberi meggyőződés is számunkra. A kirekesztő, megbélyegző, emberi méltóságot sértő magatartások ellen mindannyiunknak kötelességünk fellépni.

            Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a holokauszt áldozataira való emlékezéssel, a történtek pontos dokumentálásával, és az események emberi jogi megközelítésű oktatásával a fiatalabb generációknak olyan értékrendet közvetítsünk, amelyben központi szerepet játszik a tolerancia, az alapvető jogok és a demokratikus értékek tisztelete. Feladatunk megerősíteni a felnövő generációk elköteleződését aziránt, hogy soha ne ismétlődhessenek meg a második világháború embertelen és tragikus eseményei.

Székely László, az alapvető jogok biztosa

Szalayné Sándor Erzsébet, az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes