null Piros lámpa, államtitkári "levél" és bizonytalan jogi szabályozás - az alapvető jogok biztosának jelentése a bejelentett lakóhellyel nem rendelkezők orvosi ellátásáról

Rendszerszintű, hosszú ideje fennálló visszás helyzet teszi Magyarországon jogilag bizonytalanná bejelentett állandó lakcímmel nem rendelkező több tízezer ember gördülékeny egészségügyi ellátását. Székely László e megállapításra jutott egy beadvány kivizsgálása során és három miniszter közreműködését kérte a jogszabályok közti ellentmondások feloldására. Az alapjogi biztos azt is aggályosnak találta, hogy jelenleg egy államtitkári levél „biztosítja”, hogy ezek a személyek ingyen megkapják az alapvető orvosi ellátásokat.

A nyugdíjas panaszos arról számolt be a biztosnak, hogy mivel nincs állandó lakcíme, az egészségügyi ellátás igénybe vételekor az orvosnak azt jelzi a központi rendszer, hogy nincs biztosítása, annak ellenére sem, hogy az aktív évei alatt rendezett volt a társadalombiztosítási járulék fizetése. Az ombudsman a beadványt kivizsgálva arról értesült, hogy a panaszos helyzete nem egyedi, hanem jelentős számú, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyt érint. A biztos a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEA) fordult, az onnan kapott válaszból egyértelművé vált, hogy a probléma sem az Alapkezelő, sem az illetékes szaktárcák előtt nem ismeretlen, és nemcsak az állandó lakcímmel nem rendelkező nyugdíjasokat, hanem ennél egy jóval szélesebb kört, több tízezer állampolgárt érint.

Az ombudsmani jelentés a jogi helyzetről azt rögzíti, hogy egyes jogviszonyok (például nyugdíjasok, gyesen lévők) esetében az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság előfeltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön. A társadalombiztosítási törvény (Tbj.) hatályos rendelkezése alapján pedig az a magyar állampolgár számít belföldinek, aki Magyarországon a lakcímnyilvántartásról szóló törvény (Nytv.) szerint állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Magyarországi lakóhely hiányában ezért az érintettek járulékfizetéssel sem szerezhetnek jogosultságot az egészségügyi szolgáltatásra.

A biztos megállapította, hogy aggályokat vet fel, hogy az egészségbiztosítási jogviszony rendezettsége szempontjából egy igen jelentős kérdésben eltérő fogalmat alkalmaz az eltérő funkciójú és szabályozási tárgykörű Tbj. és az Nytv (Tbj.: belföldi – Nytv.: állandó lakcím). A lakóhellyel rendelkező, de azt rajtuk kívül álló körülmények miatt valamilyen okból bejelenteni nem tudó (tipikusan lakást bérlő) állampolgárok a törvényi rendelkezések megszorító értelmezése esetén valójában csak térítés ellenében vehetnék igénybe az egészségügyi szolgáltatást. Emellett az ombudsman szerint a bizonytalan, eltérő fogalomhasználat önmagában alkalmas arra, hogy a jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot okozzon.

A vizsgálat feltárta, hogy jelenleg a gyakorlatban egy nem nyilvános, ismeretlen tartalmú és keltezésű államtitkári levél alapján a jogviszony ellenőrzéskor az érintettek úgynevezett „eltérített piros lámpát” kapnak, aminek következtében valójában ingyen hozzájutnak az alapvető orvosi ellátásokhoz. Székely László rámutatott, hogy a jogállamiság elvével nem fér össze az a megoldás, hogy egy bizonytalan, méltánytalan jogi helyzet kezelésére a jogalkotó olyan alkotmányosan aggályos, informális jogértelmezés kiadásával reagál, amelynek kibocsátása nem a jogalkotási törvény garanciális szabályainak betartásával történik.  

Az alapjogi biztos a jelentős számú állampolgárt érintő probléma megnyugtató rendezése érdekében jelentésében felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy – az emberi erőforrások miniszterével és az igazságügyi miniszterrel együttműködésben – fontolja meg a Tbj. által meghatározott belföldiség- fogalom megfelelő tartalmú módosítását. Ezt azért kellene megtenni, hogy a be nem jelentett állandó lakhely miatt a jogviszonyuk ellenőrzése során ne érje hátrány azokat, akik az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság tartalmi feltételei közül a legfontosabbaknak eleget tesznek.

A jelentésre adott válaszában a nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy a lakóhellyel rendelkező, és annak bejelentésére jogszabály alapján köteles állampolgárok, akik ennek bármilyen okból nem tesznek eleget, nem jogkövető polgárok. Álláspontja szerint a biztos által kért jogszabály-módosítás e „jogellenes állapot” fenntartását segítené elő. Úgy látja, hogy mivel e személyeknek megvan az elvi lehetőségük a lakcím bejelentésére, így megfelelhetnének a Tbj.-ben foglalt feltételeknek, és akkor jogviszonyuk rendezett lenne. A miniszter arról is tájékoztatta az ombudsmant, hogy a jelentésben hivatkozott államtitkári körlevél az Emberi Erőforrások Minisztériumának utasítása. A kapott válasz alapján a biztos – az ajánlását fenntartva – az emberi erőforrásokért felelős miniszterhez fordul.