null Összefoglaló a "Tűcsere-program"-mal érintett AJB 1131/2013 és AJB 7541/2013. számú ügyekben folyt vizsgálatról, valamint a Jelentés nyilvánosságra hozatalát követő eseményekről

1.) A Magyar Nemzet című lap szeptember 19-én megjelent számában megfogalmazott állítások kapcsán haladéktalanul belső vizsgálatot indítottam. A vizsgálatom megállapításait az alábbiakban foglalom össze:

2.) 2013. november 5-én a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet panaszbeadvánnyal fordult az alapvető jogok biztosához, a VIII. kerületben, a Kék Pont Alapítvány által működtetett Tűcsere-programot érintő, a szolgáltatás megszűnésével fenyegető körülményekkel összefüggésben.

Az ügy előadója, Tóth László jogi főreferens – tekintettel arra, hogy a Hivatalnál folyamatban volt a drogkoordinációs rendszer átalakítása miatt az alapvető jogok biztosa által korábban Hivatalból elrendelt vizsgálat, és a két ügy kapcsolódott egymáshoz – a vizsgálatokat egyesítette.

3.) Az ügy előadója a vizsgálat során beszerezte:

- a hozzáférhető szakirodalmat, szakcikkeket, és más forrásokat, így a Nemzeti Drog Fókuszpont 2013-as éves jelentését, a 2013 októberében a Magyar Országgyűlés által elfogadott új Nemzeti Drogellenes Stratégiát, az Európai Unió kábítószer ellenes stratégiáját, valamint a vizsgálat tárgyához kapcsolódó felmérések és kutatások anyagait;

- a Józsefvárosi Önkormányzat honlapjáról a Kék Pont alapítvánnyal kötött együttműködési megállapodás felmondására vonatkozó testületi határozat 2013. szeptember 13-án készült előterjesztését annak mellékleteivel, mely dokumentumok a tényállást, illetve az Önkormányzatnak az ügyben képviselt álláspontját ismertették;

- az Önkormányzat Képviselőtestülete 2013. szeptember 18-án tartott ülésének jegyzőkönyvét;

4.) Tekintettel arra, hogy a tényállás teljes tisztázásához és az ügy pártatlan, részrehajlás nélküli megítéléséhez szükségessé vált, 2014. június 2-án az ombudsman 15 napos válaszadási határidővel az ügyhöz kapcsolódó tájékoztatást kért Józsefváros polgármesterétől, és az Emberi Erőforrások Miniszterétől (EMMI);

5.) Kocsis Máté polgármester úr válasza e-mailen 2014. június 26-án, postai úton július 2-án, az EMMI válasza július 15-én érkezett meg a Hivatalba. A végül elkészült Jelentésben a megkeresettek álláspontját ismertettük, érveiket figyelembe vettük;

6.) A Jelentés első hivatalos tervezete alapján úgy határoztam, hogy további tájékoztatást kérek az  az EMMI–től;

7.) Az EMMI 2014. szeptember 2-án újabb levélben egészítette ki a vizsgálattal kapcsolatos korábbi észrevételeit;

8.) A Jelentés átdolgozott tervezetét 2014. szeptember 8-án kaptam meg, azon további, lényeges változásokat tartottam szükségesnek, amelyek átvezetését követően jóváhagytam, és szeptember 12-én aláírtam;

9.) Az aláírt Jelentést még aznap, vagyis 2014. szeptember 12-én postázta a Hivatal valamennyi érintett, a Beadványozó, az Önkormányzat, az EMMI, a Főpolgármester és az ügykör szerint illetékes Parlamenti Bizottság számára,

10.) Az ügyben külön MTI közleményt a Hivatal nem adott ki, a Jelentést a Hivatal honlapján 2014. szeptember 17-én 14 óra után tettük nyilvánossá;

11.) Az alapvető jogok biztosához forduló jogvédő civil szervezetekkel való együttműködés az ombudsman törvényi kötelezettsége. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 2. § (5) bekezdése előírja az ombudsman számára, hogy a jogvédő szervezetekkel együttműködjön: „…az alapvető jogok biztosa elősegíti az emberi jogok érvényesülését és védelmét. Ennek során társadalmi tudatformáló, felvilágosító tevékenységet végez és együttműködik azon szervezetekkel és nemzeti intézményekkel, amelyek célja az alapvető jogok védelmének előmozdítása."

12.) A Hivatalhoz forduló panaszos kérheti ugyan a jelentés mielőbbi nyilvánosságra hozatalát, ez azonban nem befolyásolja a vizsgálat tényleges lefolyását, mert azt kizárólag a szakmai szempontok és a biztos maga határozzák meg. A biztos nincs – nem is lehet – tekintettel az ilyen kérésekre. Jelentését akkor hozza nyilvánosságra, ha az megítélése szerint szakmailag megalapozott. Egy munkaanyagból, tervezetből akkor lesz jelentés, ha azt az ombudsman aláírta és rendelkezik annak kiadásáról;

13.) A jelentés kiadásának időpontját a Hivatal egyetlen munkatársa sem egyeztette előzetesen a beadványt benyújtó civil szervezettel (tekintettel arra, hogy a jelentés aláírásának időpontját kizárólag az ombudsman dönti el, erre sem módja, sem lehetősége nincs);

14.)  A jelentés munkaanyagát, sem annak részleteit a beadványt benyújtó nem ismerte meg, a betekintés lehetőségét sem formálisan, sem informálisan nem kérte;

15.) A belső levelezés illetéktelenekhez kerülését, annak okainak feltárása érdekében, az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény, valamint a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság és az információbiztonsági felügyelő feladat- és hatásköréről, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyelet szakhatósági eljárásáról szóló 301/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet előírásának megfelelően a Hivatal bejelentette a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóságnak.

Kezdeményeztük továbbá az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálatát, és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 17. § (2) bekezdésében foglalt feljelentési kötelezettségemnek eleget téve, ismeretlen tettessel szemben, büntetőfeljelentést tettem a Legfőbb Ügyésznél.

16.) Annak érdekében, hogy a Hivatal kifejezze mindazokat az általános, és az Alaptörvényből fakadó, illetve az alapvető jogok biztosa által fontosnak tartott elveket, alapértékeket és normákat, ezek alkalmazásának szabályait, hogy munkatársaink segítséget kapjanak az etikailag kifogásolható magatartási, viselkedési formák megítéléséhez, illetőleg a szankcionálandó magatartás felismeréséhez és minősítéséhez, utasítást adtam a Hivatal Közszolgálati Szabályzatának a módosítására.

17.) Normatív utasításban szabályoztam továbbá a vizsgálati jelentések nyilvánosságra hozatalának rendjét annak érdekében, hogy az az adott ügy valamennyi érintettje számára ismert, és előre látható legyen.

18.) Az ügyben érintett vezető munkatárs felelőssége mértékének vizsgálata érdekében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben meghatározott eljárás indult.

Budapest, 2014. szeptember 30.

                                                                                                                                                                                                                                                       Székely László