Műhelybeszélgetés és kiállítás megnyitó az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában az Európai Táj Egyezmény kihirdetésének 10. évfordulója alkalmából

A Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkársága és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az Európai Táj Egyezmény hazai kihirdetésének tizedik évfordulója alkalmából műhelybeszélgetést szervezett az Egyezmény hazai végrehajtásáról. A tanácskozáson Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója megnyitotta a „Táji örökségünk megőrzéséért” című, a táji adottságokhoz igazodó közösségi tájhasználat legjobb magyar példáit bemutató kiállítást, amelyet a Hivatal Korczak termében november 10-ig az érdeklődő közönség is megtekinthet.

Az Európa Tanács 2000. júliusában fogadta el az Európai Táj Egyezményt, melyhez hazánk 2005-ben csatlakozott; az erről szóló törvényt a Parlament 2007-ben hirdette ki. Ez az első olyan nemzetközi egyezmény, amely kizárólag a táj védelmével, kezelésével és továbbfejlesztésével foglalkozik, célul tűzve ki a tájvédelemmel kapcsolatos európai együttműködést is. Az Egyezmény céljait segítendő, a tájvédelem fontosságának társadalmi tudatosítása céljából az idei évtől október 20-át az Európa Tanács a Táj nemzetközi napjává nyilvánította.

A műhelybeszélgetést megnyitó beszédében Bándi Gyula megemlékezett Mőcsényi Mihályról, a hazai tájépítészet közelmúltban, 98 éves korában elhunyt kimagasló szaktekintélyéről, akinek munkásságát több előadó, egykori tanítványai is méltatták. A szószóló kiemelte, hogy a táj a nemzet közös öröksége, illetve a nemzeti vagyon fontos része, amelynek védelmére mind elődei, mind ő maga munkájuk során nagy figyelmet fordítottak.

A végrehajtásért felelős tárcák szakmai vezetői ismertették a tájegyezménnyel összefüggő feladatokat és eredményeket. Az idén elkészült Nemzeti Tájstratégia átfogó célja a táji adottságokhoz alkalmazkodó felelős tájhasználat, amelynek része a bölcs és takarékos területhasználat vagy a tájba illeszkedő infrastruktúra.

A Nemzeti Koordinációs Munkacsoport szakértői a magyar táj változását, illetve e változás nyomon követésének módszereit mutatták be, a különös tekintettel a modern távérzékelési módszerek alkalmazására.

Az ombudsmani hivatal munkatársai alapjogi megközelítésben vizsgálták a településképi szabályozást, illetve a társadalmi egyeztetés szerepét a táji értékek megőrzésében.

A Hermann Ottó Intézet beszámolt a tájdíj pályázatokkal kapcsolatos munkájáról, majd az elmúlt években az Európa Tanács Táj Díj pályázatára benyújtott, illetve a Magyar Tájdíj pályázaton első díjat nyert helyi közösségek, civil szervezetek képviselői is bemutatták munkájukat, törekvéseiket, terveiket. Forgó Gábor, a Magyar Tájdíjat legutóbb elnyert Mátraderecske polgármestere elmondta: a hagyományos tájgazdálkodás módszereinek felelevenítésével és továbbfejlesztésével, a paraszti gazdálkodásra épülő képzési programokkal sikerült a korábban súlyos munkanélküliségtől és közbiztonsági problémáktól sújtott település lakóit az önellátásra alkalmassá tenni. Ezenközben az elvadult legelők megtisztításával és újjáélesztésével, a parlagon heverő kertek művelésbe vonásával a település környezetminősége is jelentősen javult. A speciális táji adottságokra alapozva felívelőben van a gyógyturizmus is.

A Bükkaljától a szlovén határvidéken át a Gerecse-vidékig más vidéki közösségek képviselői is jelentős sikerekről számoltak be a turisztikai fejlesztések terén, ami lehetőséget kínál a helyi kulturális értékek megmutatására is. A pályázat szervezői reményüket fejezték ki, hogy a sikeres pályaművek példája hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben még több közösség alapozza jövőjét, terveit a helyi tájadottságokra, biztosabb megélhetéshez juttatva a helyi polgárokat, egyben hozzájárulva a közösségi kohézió erősödéséhez és a természet védelméhez is.

A rendezvény programja, a fotógaléria, az írott anyagok és a sajtóközlemények az alábbi címszavakra kattintva tekinthetők meg.
 
   
 
Fotógaléria (feltöltés alatt)
 
Előadók írott anyagai
 
 
Sajtóközlemények