Gyermekjogi konferencia - "A gyermekek jogainak védelme online & offline"

Összefoglaló a „Protection of children’s rights online & offline / a gyermekek jogainak védelme online & offline” című 2018. november 15-i konferenciáról

 

A nemzetközi, magyar és flamand szakértőket is felvonultató gyermekjogi konferencia központi kérdésköre a gyermekek jogainak érvényesülése és védelme volt a digitális világ kihívásai közt. A gyermekek kiszolgáltatott helyzetével kapcsolatban a konferencia előadói kiemelt témakörként vitatták meg a lelki bántalmazás, a technikai és társadalmi változások, valamint a digitális és offline világ elválaszthatatlanságának kérdéseit és az ebből fakadó lehetőségeket, valamint veszélyeket.

 

 

A nemzetközi gyermekjogi konferencia moderátoraként Murányi Fanni, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala (AJBH) Gyermekjogi Osztályának munkatársa köszöntötte a résztvevőket.

 

 

A konferenciát első köszöntőjével Székely László, az alapvető jogok biztosa nyitotta meg, aki a beszédében kiemelte, hogy a sérülékeny csoportok, így a gyermekek esetében is elengedhetetlen a fokozott ombudsmani figyelem. A biztos röviden említést tett a már közzétett, valamint a még folyamatban lévő, gyermekjogi tárgyú ombudsmani vizsgálatokkal érintett területekről. Kiemelte az ombudsman és a gyermekjogi területen tevékenykedő szakemberek közötti kiváló folyamatos együttműködést, amelyet az immár hagyományossá váló éves konferencia is hűen tükröz.

 

 

Mészáros Antónia, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány ügyvezető igazgatója hangsúlyozta a gyermekjogok kiemelt fontosságát a mindennapi életben, illetve utalt a hazai és nemzetközi szintű szakmai együttműködés szerepére, az UNICEF jelenlegi hazai kampányainak célkitűzéseire. A köszöntő végén pedig bemutatta a legfrissebb magyar UNICEF kampányvideót, amelyben „Nem vagy egyedül” jelmondattal hírességek, médiaszereplők beszélnek a cyberbullying ellen. 

 

 

David Maenaut, a Flamand Kormány magyarországi delegáltja köszöntő beszédében örömét fejezte ki a hivatal és a Flamand Kormány között fennálló hosszú távon is sikeres együttműködés kapcsán, valamint a gyermekjogok nemzetközi jellegére hívta fel a résztvevők figyelmét.

 

 

Lápossy Attila, az AJBH Gyermekjogi Osztályának vezetője előadását az ombudsman gyermekjogi tevékenységét jellemző keretek és szempontok felvázolásával kezdte. Igyekezett átfogó képet adni a biztos gyermekeket érintő kiemelt (így a gyermekprostitúció megelőzése és kezelése, jogellenes külföldre vitel, gyermekvédelmi mediációs eljárás, felügyelt kapcsolattartás, gyermektáboroztatás, a szakgimnáziumi érettségi lebonyolítása kapcsán lefolytatott) vizsgálatairól. Az ombudsmani jogkörben rejlő lehetőségeket jól példázza, hogy – jogi kényszerítő erő nélkül is – több átfogó vagy konkrét ügyben kiadott jelentés kapcsán is az ajánlással érintett szervek, a jogalkotók ígéretet tettek a kért intézkedések megtételére, a szabályozás kialakítására, újragondolására. A résztvevők hallhattak a folyamatban lévő vizsgálatokról, így a különélő szülőnek a gyermek oktatásáról való tájékoztatáshoz fűződő jogát, a tartós gyógykezelésben részesülő gyermekek oktatáshoz való jogát górcső alá vevő ombudsmani vizsgálatokról. Kiemelte, hogy az online tér új kihívások mellett új lehetőségeket teremt a gyermekjogok érvényesülése terén, de elengedhetetlen, hogy az ombudsmani típusú jogvédelem megfelelően lépést tudjon tartani a digitalizáció folyamatával.

 

 

Rostás Rita, az AJBH OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmus Főosztályának jogi referense „Él kibertér rácsok közé szorítva?” címmel tartott előadásában az OPCAT NMM gyermekvédelmi szakellátás intézményeiben tett látogatásainak tapasztalatairól számolt be az egyes vizsgált intézmények kapcsán. Ismertette az elmúlt évek be nem jelentett helyszíni vizsgálatai során a multidiszciplináris összetételű látogató testület alkalmazott módszereket, valamint kiemelte, hogy az internethasználatban rejlő lehetőségek, előnyök és veszélyek is a vizsgálatok részét képezték.

 

 

Pászthy Bea gyermekpszichiáter, a Semmelweis Egyetem Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Osztályának vezető docense előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a digitalizáció új és fokozódó kihívásokat teremt a gyermekek, a gyermekvédelem és a gyermekekkel foglalkozó szakemberek és a szülők számára. Saját praxisa alapján általános tapasztalatként figyelhető meg a betegszám növekedése, melyhez a magány, a kiüresedés, az agresszió, illetve esetenként akár az önpusztító magatartások gyakoriságának emelkedése társul. A gyermekeket érintő leggyakoribb mentális kórállapotok a társadalmi folyamatokkal és a gazdaság változásaival kapcsolatban állnak. Az előadó végül felhívta a jelenlévők figyelmét a gyermekek ún. Z generációjának sajátosságaira, sajátos problémáira, így kiemelten arra a tényre, hogy e gyermekek számára az online és offline világ már nem elválasztható, a kettő egymást feltételezve és kiegészítve, összeforrt módon létezik.

 

 

Eva Lievens, a Genti Egyetem Pszichológiai és Oktatási Tudományok Karának adjunktusa előadása során hangsúlyozta, hogy a digitális világ legfeljebb számunkra új, a mostani gyermekek számára azonban már természetes, ők ebben nőttek, nőnek fel. A gyermekjogok védelmi szemlélete mellett a gyermekek joggyakorlásának is nagyobb teret kell biztosítani, a védelem mellett a gyermekjogok pozitív oldala, azaz a részvétel is elengedhetetlen. Fontos kihívás, hogy a vonatkozó nemzetközi jogi standardok többsége (a Gyermekjogi Egyezmény, az Emberi Jogok Európai Egyezménye) még a digitális kor előtt keletkeztek, mégis ezeket kell alkalmazni a digitális világ által teremtett új kihívások leküzdésére is. Az előadó végül beszámolt a BIK (Better Internet for Kids) projektről, amely nemzetközi együttműködésen alapul, magánszereplőket is bevonva, a privacy és adatvédelmi garanciákat igyekszik megerősíteni a gyermekek jogainak védelme terén.

 

 

Rövid kávészünetet követően Takách-Batta Zsuzsanna, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság kommunikációs igazgatója, és Csalár Dorina, az NMHH Digitálisműveltség-fejlesztési Osztályának hotline jogi ügyvivője közös előadásukban az Internet Hotline jogsegélyszolgálat szerepét, lehetőségeit, gyakorlati működését, annak fő jellemzőit mutatták be részletesen. Szóba került az előadás során az NMHH nyáron indított új, 11-16 éves gyermekeket célzó kampánya, amely emoji-k révén segíti az ártalmatlan, illetve bántó, sértő vagy fenyegető jelentésű üzenetek közti különbségtételt. Az előadás nagyobb részében az NMHH hotline jogsegélyszolgálatáról, mint az interneten található jogsértő tartalmak gyors és hatékony eltávolítását célzó gyermekvédelmi mechanizmusról számoltak be. Utaltak ugyanakkor arra, hogy az ügyintézés nem hatósági eljárás, az NMHH levélben kéri fel a jogsértő tartalmak eltávolítására az érintett tartalom- vagy tárhely-szolgáltatókat, amelynek ugyanakkor nagyobb lehet a súlya, mintha egy magánszemély tenné. Az Internet Hotline lehetőséget biztosít arra, hogy az interneten tapasztalt jogsértő, kiskorúakra káros tartalmakat bárki bejelenthesse, elősegítve így a gyermekek védelmét az egyre nagyobb mennyiségű digitális, online elérhető káros, veszélyes behatásokkal szemben.

 

 

Andy Demeulenaere, a Mediawijs, Flemish Knowledge Centre for Digital and Media Literacy (Tudatos Médiahasználat Központ) koordinátora előadásában a gyermekek tájékozott és értő médiahasználatának jelentőségét emelte ki, melyhez számos gyermekek részére szóló tájékoztató füzetet, ismertetőt és oktatási anyagot adott közre a résztvevők számára. A gyermekek tudatos médiahasználata az előadás szerint hatékonyan segít megelőzni a rájuk leselkedő veszélyeket, a lehető legteljesebb mértékben felvértezve őket a digitális világban rejlő potenciális veszélyek ellen. A digitalizáció és az online világ rendkívül komplex, de a gyermekek számára magától értetődően létező dolog, hiszen számukra mindig is jelen volt a technika. Fontos megjegyezni azt is, hogy továbbra sem minden gyermek számára elérhetőek a digitális technika vívmányai, így a médiaértés és tudatos használat mellett a hozzáférés is továbbra is a fejlesztendő területek közé tartozik.

 

 

Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány kuratóriumi elnöke előadásában a gyermekvédelem egyik rendkívül hatékony, rugalmas eszközeként közelítette meg az internetet. Hangsúlyozta, hogy a gyermekek bevonásával és megfelelő edukációjával sikeresen megelőzhető a rájuk leselkedő veszélyek jelentős része. Az Alapítvány Yelon programja a gyermekek védelmét elsődlegesen a mindenki gyermeket, fiatalt érintő (és érdeklő) szexuális edukáció oldaláról közelíti meg. Szinte valamennyi gyermek találkozik szexuális, sőt pornográf tartalommal az interneten 14 éves korára, elkerülhetetlen ezért, hogy segítsünk a gyermekeknek feldolgozni ezeket az információkat. A Yelon a gyermekeknek szól elsődlegesen, de a szakemberek és a szülők, nagyszülők számára is rendkívül hasznos információkat nyújt. Informatív tájékoztatók, infografikák, cikkek szerepelnek, valódi újdonság az anonim online chatszolgáltatás, ahol szakértők, sőt fiatalok válaszolnak a feltett kérdésekre, megbízható és biztonságos forrásból származó információval látva el az oda fordulókat. A chat felület dinamikus, gyors és azonnali megoldás, mely megfelelően illeszkedik a gyermekek elvárásaihoz. A gyermekeket folyamatosan érő szexuális, pornográf hatások valós veszélyt rejthetnek magukban, ha a gyermekek nem tudják megfelelően feldolgozni, helyén kezelni azokat: testképzavarhoz, önértékelési zavarokhoz, pszichés problémákhoz vezethetnek. Az online és offline világ határai mára elmosódtak, a kettő összekapcsolódik, a gyermekvédelem sem működhet hatékonyan csak online vagy offline formában. A harmonikus együttműködés révén a digitalizáció előnyeit felhasználó, hatékony gyermekvédelmi rendszer működtethető.

 

 

Az ebédet követően két, egymással párhuzamos workshop közül választhattak a résztvevők. A Könyvtárban a „Hatékonyabb védelem a változó kihívások közt – a gyermekek és a szülők jogai és az állam alkotmányos kötelezettségei a digitális világban” című kerekasztal-beszélgetés vitaindító előadását Bácskai Krisztina, az AJBH Gyermekjogi Osztályának munkatársa tartotta. Vázolta az ombudsman digitális gyermekvédelem terén kifejtett eddigi tevékenységét, kitérve a korábbi médiaértés oktatás gyakorlati megvalósulását feltérképező, folyamatban lévő, az online gyermekvédelem jogvédelmi mechanizmusa működését, hatékonyságát monitorozó hivatalbóli vizsgálat egyes elemeire. A beszélgetést Lápossy Attila moderálta. A workshop szakértői Detrekői Zsuzsa, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete elnökségi tagja; Kulitsán Gábor, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság munkatársa, Rétfalvi Györgyi, a Budapesti Metropolitan Egyetem Kommunikációtudományi Intézet főiskolai tanára; Steigervald Krisztián, az Emocionális Marketing Kft. ügyvezető igazgatója; Szabó Henrik r. alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának munkatársa, valamint Tari Annamária, klinikai pszichológus, pszichoterapeuta voltak. A beszélgetés során a szakértők érintették a digitális gyermekvédelem jogvédelmi mechanizmusának gyengeségeinek kérdését; az állam e területen betöltendő szerepét. Felhívták a figyelmet a terület szabályozhatóságának és szabályozhatatlanságának dilemmáira, a korhatár megállapítás ellenőrzésének nehézségeire, illetve a leselkedő veszélyekre, a szülők és családok felelősségére, valamint a felnőttek és gyerekek között egyre táguló szakadéka. Szó esett a digitális eszközök oktatásban való jobb felhasználhatóságának lehetőségeiről, a digitális tartalmak elérhetőségének korlátozhatóságáról, a szülői, iskolai tiltás, hatékonyságáról, a gyermekek tényleges segítésének eszközeiről, hogyan tudunk reagálni a változó digitális környezet kihívásaira.

 

 

A Korczak teremben eközben az UNICEF Magyar Bizottsága által szervezett workshop során a résztvevők az UNICEF Fiatal Nagyköveti Tanács képviselőivel, Kunos Roxánával, Lázár Lilivel, Pentz Fannival, Sajti Konorral, Simon Szonjával, Somos Emmával és Torgyik Évával, valamint Molnár István Jenővel, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács tagjával és Aáry-Tamás Lajossal, az oktatási jogok biztosával az online gyerekjogokról folytattak interaktív kerekasztal beszélgetést. A workshopot Kovács Annasára, az UNICEF gyermekjogi munkatársa moderálta.