Erőforrásokat a megelőzésre és az alapellátásra - az ombudsman a gyermekek családból való, elsődlegesen anyagi okból történő kiemelések gyakorlatáról

A korábbi vizsgálatok óta nem történt kedvező változás: a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyermekek közül minden harmadikat most is anyagi helyzete miatt emelik ki a családjából. Székely László ombudsman szerint ezt az aggasztó, a gyermekek jogait sértő intézkedést megelőzéssel, a gyermekjóléti alapellátás és az átmeneti gondozás megerősítésével, valamint az ezeket kísérő szociálpolitikai intézkedésekkel lehetne kezelni. Az alapvető jogok biztosa az emberi erőforrások miniszteréhez fordult ajánlásaival.                                                                          

A biztos hivatalból indított átfogó vizsgálatot annak a feltárására, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba vétellel kapcsolatos hatósági eljárások során miként érvényesülnek a Gyermekjogi Egyezményben foglalt garanciák, illetve a gyermekvédelmi törvényben meghatározott gyermeki jogok, az arányosság és a fokozatosság követelménye. A vizsgálat a fővárosra, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére terjedt ki. Azt már korábbi ombudsmani vizsgálatok is megállapították, a statisztikai hivatal és civil-szakmai szervezetek is megerősítették, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyermekek közül minden harmadikat anyagi helyzetük miatt emelik ki a családjukból. Ez annak ellenére történik, hogy a gyermekvédelmi törvény értelmében a gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad elválasztani a családjától. Székely László ombudsman megállapította, hogy ez a gyakorlat nem egyeztethető össze a Gyermekjogi Egyezményben rögzített kötelezettségekkel, és súlyosan sérti az érintett és kiszolgáltatott gyermekek családban való nevelkedéshez, védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogát.

A vizsgálat arra az összefüggésre is rámutatott, hogy ahol lehetőség van a szociális törvényben meghatározott természetbeni, illetve pénzbeli támogatások körének bővítésére, és a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók is tudják a rászoruló családokat segíteni, ott anyagi okból kevesebb gyermeket kell szakellátásba venni. Az ombudsman megkeresésére válaszoló szakemberek ugyanakkor arra is rámutattak, hogy csupán anyagi támogatással nem előzhetők meg a kiemelések: komoly jelentősége van a családok együttműködési készségének és a települési önkormányzatok segítségének. Az alapellátásban dolgozók fontosnak tartják ezen túl például azt is, hogy a család felnőtt tagjai segítséget kapjanak piacképes szakma elsajátításához, hogy munkahelyek létesüljenek, a családok pedig életvezetési tanácsokat kapjanak.

A gyermekvédelmi törvény szerint az átmeneti gondozást a szülő kérheti, illetve a gyermek elhelyezése a szülő beleegyezésével történhet. Az átmeneti gondozás keretében a gyermek helyettes szülőnél, vagy gyermekek átmeneti otthonában – legfeljebb 12 hónapig – tartózkodhat. Székely László ombudsman megállapította, hogy korábbi vizsgálatait követően nem történt valódi előrelépés, pozitív változás a gyermekek átmeneti gondozása területén. A gyermekvédelmi törvény előírja ugyan, hogy az átmeneti gondozást elsősorban helyettes szülőnél kell biztosítani, az alapjogi biztos kérdéseire válaszoló szakemberek azonban súlyos problémaként említették, hogy a szükségeshez képest elenyésző számban vannak az ilyen, átmeneti gondozást nyújtó helyettes szülők. További problémák forrása az önkormányzati és szociális bérlakások hiánya. A szabály itt is megvan: az otthontalanná váló szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és a szülője. A mindennapok tapasztalata szerint viszont aggályos, hogy a meglévő csekély lehetőségek, az intézményi férőhelyek területi eloszlása egyenetlen, nagy a zsúfoltság, hosszú a várakozási idő.

Az ombudsman mindebből arra a következtetésre jutott, hogy pusztán a gyermekjóléti alapellátás eszközeivel, illetve csak a pénzbeli támogatások növelésével nem előzhető meg a gyermekek elsődlegesen vagy kizárólag anyagi okból történő kiemelése. A problémát önmagában az átmeneti gondozást nyújtó férőhelyek bővítése és az igényekhez igazodó területi elosztása sem tudja megoldani. Összehangolt szociálpolitikai intézkedésekkel lehet érvényesíteni a gyermek legjobb érdekét képviselő eljárás elvét, a saját családban nevelkedéshez való jogot, és csak így lehet érvényesíteni azt az előírást, hogy anyagi veszélyeztetettség miatt nem szabad kiemelni a gyermeket a családjából.

A biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a jelentés nyomán megyénként mérjék fel az intézményi hiányosságokat. Ezt követően tegyenek lépéseket az átmeneti gondozást nyújtó helyettes szülők számának és a családok átmeneti otthonai férőhelyeinek növelése, a hozzáférhetőbb, az ellátási terület igényeihez igazodó megoldás alkalmazása érdekében. Emellett szükséges, hogy a gyermekjóléti alapellátás szolgáltatásai elegendő támogatást nyújtsanak az érintett családoknak, lehetőség szerint így megelőzve a gyermekek kiemelését elsődlegesen vagy kizárólag anyagi veszélyeztetettség miatt. Székely László ombudsman végül azt kérte a szaktárcától, vizsgálják meg olyan szakmai munkacsoport felállításának lehetőségét, amely meghatározhatja, miként előzhető meg vagy orvosolható ez a probléma szociálpolitikai eszközökkel.