Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A kötelező védőoltásokkal kapcsolatban felmerülő egyes lelkiismereti szabadságot érintő kérdésekről folytatott vizsgálatot az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Szabó Marcel jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos-helyettes kezdeményezésére. Székely László ombudsman és helyettese az emberi erőforrások miniszterét a jogi szabályozás egyértelművé tételére kérte annak érdekében, hogy a kötelező védőoltások felvételekor az állampolgároknak ne kelljen választaniuk a lelkiismereti megfontolások és a jogkövető magatartás között.

A vizsgálat kiindulópontjául két sokgyermekes édesapa panaszbeadványa szolgált, akik lelkiismereti meggyőződésükkel ellentétesnek ítélték, hogy gyermekeiknek művi abortuszból származó sejtvonalak felhasználásával készült mumpsz-kanyaró-rubeola elleni védőoltást adjanak be. A panaszosok mindvégig be kívánták oltatni gyermekeiket, ezért önerőből, a hatóságok segítsége nélkül felkutattak egy japán oltóanyagot, mely nem humán embrionális sejtvonal felhasználásával készül, és annak beszerzési költségeit is vállalták. E döntésük során a Római Katolikus Egyház hivatalos állásfoglalásával összhangban jártak el, amely szerint a katolikus orvosoknak és családapáknak kötelességük erkölcsi problémáktól mentes alternatív vakcinákhoz folyamodniuk, amennyiben ilyenek léteznek. A két panaszos a magyar hatóságoktól egyedi forgalomba hozatali engedélyt kért a japán oltóanyagra.

A panaszosok kérelmét a hatóság első alkalommal elutasította, noha megállapította, hogy az alternatív japán vakcina az államilag támogatottal megegyező hatóanyagú. Később, egy hosszas eljárás eredményeként a hatóság mégis megadta az engedélyt a jogszabály azon kitételére hivatkozva, hogy a szülők hozzáállása miatt „az engedélyezett gyógyszerhez a beteg hozzájutása aránytalanul nagymértékben akadályozott". A jelenlegi jogszabályi környezetben a hatóságok számára ez volt az egyedüli lehetséges jogértelmezés az alternatív oltóanyag engedélyezésére. Az alkalmazott érvelés viszont azt a látszatot kelti, hogy a szülők felelőtlenül gátolják gyermekeik egészségvédelmét, holott ők a lelkiismereti szabadság alapjogával élve, ennek érdekében áldozatot is vállalva, együttműködtek a megoldás megtalálásában. Az ombudsmani hivatal aggályosnak találta, hogy egyes esetekben a hatóságok eljárásuk során a szakmai szempontokon túl minősítették a lelkiismereti- és vallásszabadság terjedelmét, illetve gyakorlásának indokoltságát is. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a vizsgálat során megkeresett egészségügyi államtitkár és országos tiszti főorvos is egyetértett azzal, hogy a jelen ügyben a szülők kérése - a beszerzés költségeinek viselése esetén - elfogadható. Mindezek alapján megállapítható, hogy a jogszabály nem ad egyértelmű iránymutatást a lelkiismereti okból kezdeményezett egyedi oltóanyag választásának engedélyezésére.

Az Alkotmánybíróság egy 1991-es határozatában korábban már kimondta: az állam nem kényszeríthet senkit olyan helyzetbe, amely összeegyeztethetetlen lényeges meggyőződésével. Az államnak az is kötelessége, hogy lelkiismereti aggályok esetén ésszerű keretek között lehetővé tegye az alternatív magatartást. 2007-ben egy másik határozatban az Alkotmánybíróság kifejezetten a lelkiismereti és vallásszabadság és a kötelező védőoltások kapcsolatát vizsgálva mondta ki, hogy „ha többféle oltóanyag áll rendelkezésre, akkor lehetőség van az ésszerű keretek közötti alternatív magatartásra más összetételű oltóanyagok használatával".

Székely László, az alapvető jogok biztosa és helyettese megállapította, hogy az alternatív vakcina engedélyezését kérő, a jogkövető magatartás iránt elkötelezett panaszosok az Alaptörvényben biztosított lelkiismereti szabadságuk gyakorlása érdekében jogos igénnyel fordultak a hatóságokhoz. Ezért az ombudsman és helyettese szükséges tartja, hogy az alternatív oltóanyagok behozatalának engedélyezése során a jogi szabályozás lehetővé tegye a lelkiismereti megfontolások mérlegelését is. Ez a megoldás áll ugyanis összhangban a lelkiismereti- és vallásszabadság biztosításának alkotmányos követelményével. Az alternatív vakcina beszerzése – szemben az államilag támogatott és ezért ingyenesen beadható általános oltóanyaggal – igen nagy anyagi terhet jelent, ezért méltányos lenne, ha az állam bizonyos mértékű ártámogatással mérsékelné a költségeket – veti fel a közös jelentés.

Az alapvető jogok biztosa ezért felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a jogi szabályozás egyértelművé tételével és a joggyakorlat ahhoz igazításával biztosítsa az alternatív jogkövető magatartás reális lehetőségét azon oltásra kötelezetteknek, akik különben választásra kényszerülnének a jogkövető magatartás - az oltás felvétele - valamint a lelkiismereti és vallásszabadság alapjogának gyakorlása között.