null Az ombudsman egy sajátos nevelési igényű tanuló gimnáziumi érettségijének visszás megszervezéséről

Az alapvető jogok biztosa több mulasztást is feltárt egy sajátos nevelési igényű tanuló középiskolai érettségijének megszervezése kapcsán. Székely László ombudsman hangsúlyozta, hogy egy sajátos nevelési igényű, kommunikációs nehézségekkel küzdő, fogyatékossággal élő tanuló érettségire való felkészítése nem „érdem” kérdése, a kedvezmények megadása pedig nem kegy gyakorlása.

A biztoshoz forduló nagykorú, sajátos nevelési igényű gimnáziumi tanuló azt kifogásolta, hogy iskolája, a nyíregyházi Kazinczy Ferenc Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola az érettségi vizsga megszervezésekor jogsértő módon járt el vele szemben. A kommunikációs nehézségekkel küzdő panaszos állítása szerint nem kapta meg a neki járó kedvezményeket, az informatika érettségin nem használhatta az általa kiválasztott szoftvert és állítása szerint nem tekinthette meg kijavított írásbeli érettségi dolgozatait.

A biztos vizsgálatát összegző jelentésében rámutatott arra, hogy – a szakértői bizottság szakvéleménye alapján – az érettségin, ha azt a vizsgázó kérelmezi, engedélyezni kell a kedvezményt és a mentességet, így különösen az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt. A vizsgázó azonban nem nyújtott be kérelmet, ezért – szigorúan a jogszabályban foglaltakat figyelembe véve – nem volt igazolható, hogy a Gimnázium jogsértően mulasztott volna, amikor nem biztosította a panaszos számára a nem kért kedvezményeket. Az írásbeli érettségi dolgozatok megtekintése kapcsán a biztos utalt arra, hogy a vizsgázó és a Gimnázium egymásnak ellentmondó állításai alapján utólag nem tisztázható, volt-e lehetőség a dolgozatok megtekintésére, vagy csak az eredményeket mondták meg neki. A tanuló érettségi vizsgán elért részeredményei, illetve az ezek alapján megállapított érettségi eredmények megegyeznek a kijavított írásbeli dolgozatokra adott pontszámokkal, és tükrözik a szóbeli tételek kidolgozásának színvonalát, így visszásság ezen a ponton sem történt – állapította meg az ombudsman

A panaszos tanuló informatika érettségi vizsgája megszervezésének jogszerűsége kapcsán, az Érettségi Vizsgakövetelményeket meghatározó rendeletre hivatkozva ugyanakkor a biztos elmarasztalta az intézményt. A jelentés szerint a Gimnázium igazgatója nem járt el körültekintően, amikor döntött a tanuló érettségire való jelentkezésének elfogadásáról: elmulasztotta megvizsgálni, hogy a tanuló teljesítette-e a választott érettségi tantárgyak követelményeihez szükséges feltételeket, csatolta-e a szükséges nyilatkozatokat. Az igazgató e mulasztásával sértette a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogát, hiszen az érettségi vizsgán nem azt a szoftvert használhatta, amelyet a Gimnázium listájából választott. A biztos hangsúlyozta, hogy a tanuló a jelentkezéskor nem nyújtotta be az érettségire választott szoftverekre vonatkozó nyilatkozatot. Ilyen tartalmú nyilatkozatot viszont csak akkor tudott volna tenni, ha az ahhoz szükséges szoftverlistát a vizsgát szervező iskola időben a rendelkezésére bocsátja, de erre csak az érettségi vizsgát megelőzően került sor.

A biztos jelentésében feltárta, hogy az igazgatói intézkedések nem feleltek meg a fogyatékossággal élő tanulót mind a vizsgára való felkészülés, mind a vizsga során is megillető különleges bánásmód követelményének. Az igazgató már a tanuló iskolai felvételekor felhívta a figyelmet, hogy a szakértői véleményben foglaltakat az érettséginél csak a matematika tantárgy alóli felmentéssel tudja figyelembe venni. Mindezt annak ellenére tette, hogy a szakértői vélemény más tantárgyaknál is javasolta a kedvezményeket, a feladatok megoldásánál többlet idő biztosítását, a szóbeli számonkérés helyett az írásbeli számonkérés preferálását, emellett az igazgató maga is észlelte, hogy a tanuló kommunikációs nehézséggel küzd. A Fogyatékossággal élők jogairól szóló Egyezmény által is rögzített, az egyén igényeihez igazodó oktatás elvével ment szembe az az intézkedés, amikor az igazgató ahelyett, hogy a kötelező tantárgy helyett választott másik informatika tantárgyra készíttette volna fel a tanulót, olyan tartalmú „mentesítő” nyilatkozatot íratott alá vele, amely szerint az Iskola lehetőségének hiányában e vizsgára a tanulónak magának kell felkészülnie. Személyes véleményében az igazgató a legnagyobb hibának azt tartotta, hogy „segítettünk valaki olyanon, aki nem érdemelte meg.” E szubjektív észrevételt a biztos különösen méltatlannak és aggályosnak tartotta.

Az érettségi vizsga eredményének megváltoztatását a biztos utólag nem kezdeményezhette. Ezért a feltárt visszásságok jövőbeni megelőzése érdekében felkérte a fenntartót, a Nyíregyháza és Térsége Oktatási Központ Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó követelmények érvényre juttatása érdekében a Gimnázium vezetője és nevelőtestülete számára szervezzen továbbképzést, a Gimnázium igazgatójától pedig a jövőbeni jogszerű gyakorlat kialakítását kérte.