Az ombudsman egy gyermekvédelmi eljárásról: késedelem, mulasztások és hiányzó személyi feltételek

A hatóság és szakértői bizottság is mulasztott egy gyermekotthoni elhelyezéssel kapcsolatos eljárás során állapította meg Székely László ombudsman egy panaszbeadvány kivizsgálását követően. Az alapjogi biztos a jelentésében arra figyelmeztet, hogy a gyermekek jogait veszélyeztető késedelmek, illetve hibák kódolva vannak egy olyan rendszerben, ahol a kulcsfontosságú szakértői eljárás során sem biztosítottak a megfelelő személyi feltételek. 

A panaszos szülő arról számolt be, hogy a VIII. kerületi gyámhatóság 2015 januárjában négy gyermekét ideiglenesen a Pilisi Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthonban helyezte el. A gyámhatóság a gyermekek nevelésbe vételéről egy évvel később hozott határozatot, amivel szemben a panaszos 2016. január 5-én fellebbezést nyújtott be, ám nem kapott választ. Kifogásolta azt is, hogy nem biztosított a négyből két érintett, sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekének állapotával, tanulási képességeivel, a szükségleteivel, valamint a lehetséges fejlesztésekkel kapcsolatos szakértői vélemény szerinti nevelést-oktatás, mivel a szülő úgy tudta, hogy Gyermekotthon nem rendelkezik gyógypedagógiai óvodával és osztállyal.

Az alapvető jogok biztosa vizsgálatában adatokat, dokumentumokat kért a Gyermekotthonban nevelkedő két SNI gyermekek óvodáztatásáról, iskoláztatásáról, de csak hiányos, nem egyértelmű válaszokat kapott. Ezekből nem derülnek ki egyértelműen a gyermekeknek nyújtott óvodai és iskolai szolgáltatás pontos körülményei, illetve az, hogy azok teljes egészükben megfelelnek-e a jogszabályoknak és a szakértői véleményben foglaltaknak. A jelentés hangsúlyozza, hogy ez a hiányos válaszadás már önmagában sérti a jogállamiság elvét. Még a hiányos adatszolgáltatásból is kiderült az, hogy a gyermekek fejlesztésének körülményei időtartamban és szakember-szükségletben eltérnek a szakértői véleményben foglaltaktól, ami pedig nem egyeztethető össze a gyermekek legjobb érdekével. Székely László ombudsman megállapította, hogy a Gyermekotthonban való elhelyezésekor az SNI gyerekek esetében nem tájékoztatták a szakértői bizottságot az iskolaváltásról, így pedig az ellátás megfelelőségét sem vizsgálták: nem ellenőrizték, hogy az intézmény szerepel-e a szakmai jegyzékben.

A vizsgálat feltárta, hogy a gyámhatóság a 2016. január 5-én kelt fellebbezést csak két és fél hónapra rá érkeztette. Az ügyben eljáró szervek eljárásainak késedelmi láncolata miatt 2016 szeptemberének végén került sor a szakmai vélemény felülvizsgálatára, amelynek eredményét az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság a gyámhatóság helyett tévedésből a gyermekvédelmi szakszolgálatnak küldött meg. Az ombudsman figyelembe vette ugyan, hogy a gyámhatóság és a Bizottság vezetője a munkatársak túlterheltségéről tájékoztatta, de nem mellőzhette annak megállapítását, hogy a késedelmes eljárás csorbította a panaszosok tisztességes eljáráshoz való jogát. A biztos rámutatott, hogy a vizsgálatokat a Bizottság a hiányos személyi feltételek miatt a kérelem beérkezésétől számított 2-3 hónapon belül tudja csak elvégezni. Ez a helyzet pedig alkalmas arra, hogy sértse gyermekek jogainak érvényesülését.

Az ombudsman kezdeményezte a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetőjénél, hogy oktatási szakértő bevonásával vizsgálja meg, hogy a Gyermekotthon iskolája a szakértői véleményében megfogalmazottak szerint tesz-e eleget a panaszos gyermekeinek fejlesztésére, óraszámaira és a szakemberek képzettségére vonatkozó követelményeknek. Kérte, hogy hívja fel a figyelmet arra, hogy a jövőben a sajátos nevelési igényű gyermekek gyermekotthoni elhelyezésénél is kezdeményezzék a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának iskolaváltásra vonatkozó eljárását. 

Az alapjogi biztos felkérte a gyámhatóság vezetőjét, hogy fokozottabb figyelmet fordítsanak az eljárási szabályok érvényesülésére, tűzzenek ki világos és egyértelmű határidőt a szakmai vélemény elkészítésére és annak elmulasztása esetén kezdeményezzék a fenntartó eljárását. A Bizottság vezetőjét felkérte, hogy a másodfokú eljárásban készült szakmai véleményt közvetlenül a fellebbezési elbírálására jogosult hatóságnak továbbítsák. Az ombudsman az emberi erőforrások miniszterénél pedig azt kezdeményezte, hogy a szaktárca mielőbb tegye meg azokat az intézkedéseket, amelyek a Bizottság további hatékony működésének biztosításához szükségesek.