null Az ombudsman az önkéntes közérdekű munkavégzés szerződéses biztosításáról

A gyermekét egyedül nevelő munkanélküli többször is jelentkezett közérdekű önkéntes munkára Kosd Község Önkormányzatánál, emellett a rá bízott feladatokat elvégezte. Hivatalosan azonban nem kötöttek vele szerződést, a teljesített munkanapjait sem rögzítették írásban, így nem tudta igazolni azt a 30 nap kereső tevékenységet, amit a törvény a következő évi ellátásának feltételéül szab. Az alapvető jogok biztosa a konkrét ügy kapcsán az önkormányzat mulasztását állapította meg, a rendszerszintű aggályok orvoslása érdekében pedig az emberi erőforrások miniszterének közreműködését kérte.

A szociális törvény előírása szerint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni annak, aki a megelőző egy évben nem tud igazolni legalább 30 nap kereső tevékenységet. Ha az érintettnek semmilyen foglalkoztatási jogviszonyt sem sikerül létesítenie, akkor legvégső esetben a közérdekű önkéntes munka az, amellyel megszerezheti a következő évi ellátásra való jogosultságát.

Az önkormányzatnak lett volna módja rá, hogy közérdekű önkéntes tevékenység formájában tegye lehetővé a panaszosnak a munkavégzést – állapította meg Székely László alapjogi biztos vizsgálata. Igazolható volt, hogy a panaszos élni kívánt a lehetőséggel és el is végezte azokat a munkákat, amelyekkel az önkormányzat fenntartásában működő nonprofit társaság vezetője megbízta. Amikor azonban jelentkezett az önkormányzatnál, hogy a szerződését megkössék, a szociális ügyintéző arról tájékoztatta, hogy a döntés a polgármester hatásköre.

Az önkormányzat arra is hivatkozott, hogy azért sem kötöttek szerződést a panaszossal, mert a munkavégzés megkezdése előtt nem vett részt egészségügyi alkalmassági vizsgálaton. Az ombudsman viszont nem látja egyértelműen szabályozottnak, hogy az önkéntes munkavégzés esetében minden esetben kötelező-e az alkalmassági vizsgálat elvégzése. A biztos szerint egy egyszerűbb eljárási forma előírásával kellene összhangban hozni a biztonságos munkavégzés követelményét azzal, hogy ez a kérdés a gyakorlatban ne jelentsen tartós akadályt.

Az alapjogi biztos álláspontja szerint nem lett volna megtagadható a szerződés megkötése. Itt ugyanis nem mellérendelt felek közötti szabad, valóban önkéntes jellegű szerződéskötésről volt szó. Jelen esetben egy szociális támogatásának fenntartásáért folyamodó rászoruló kívánt eleget tenni az Alaptörvényben is szereplő „közösség számára hasznos tevékenység" követelményének, hogy a következő évben is jogosult lehessen a havi 22.800.- forintos ellátásra. A tisztességes eljáráshoz és a szociális biztonsághoz való jogból következik, hogy ilyenkor a polgármester döntése nem lehet diszkrecionális jellegű, vagyis a saját szabad elhatározásából következő. Az önkényes eljárás folytán ugyanis az érintett önhibáján kívül veszélybe kerülhet a következő évi foglalkoztatást helyettesítő támogatása.

A biztos kiemelte, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra szorulók a társadalom legkiszolgáltatottabb, jogérvényesítésre csak igen korlátozottan képes csoportjához tartoznak. Az önkormányzatnak minden rendelkezésre álló eszközzel elő kell mozdítania, hogy ők megőrizhessék a  megélhetési minimumot biztosító ellátásra való jogosultságukat – hívja fel a figyelmet a jelentés. Az ombudsman emlékeztet, hogy a közösség számára hasznos önkéntes munkát végzők ezt a 30 napos munkát mindenféle ellenszolgáltatás nélkül látják el.

Az önkormányzat eljárása a biztos szerint sértette a panaszos alapvető jogait. Székely László felkérte a jegyzőt annak biztosítására, hogy minden rászoruló részt vehessen közérdekű önkéntes tevékenységben, és azt megfelelő módon igazolják. Az ombudsman az emberi erőforrások miniszterét arra kérte, segítse elő, hogy az önkéntes munkavégzést valamennyi hátrányos helyzetű, jelenős munkanélküliséggel küzdő önkormányzat lehetővé tudja tenni.