Az ombudsman alkotmánybírósági indítványa az új Polgári Törvénykönyv "hozzátartozó" fogalmából kihagyott "bejegyzett élettársak" miatt

 Az alapvető jogok biztosa szerint az érintett személyek egyenlő méltóságát sérti, hogy az új polgári jogi kódex „közeli hozzátartozó", illetve „hozzátartozó" meghatározásából egyaránt kimaradtak a bejegyzett élettársak. Szabó Máté ombudsman ezért az Alkotmánybíróságtól kérte a már elfogadott, 2014. március 15-étől hatályos új Ptk. aggályos fogalom-meghatározásának felülvizsgálatát és megsemmisítését.

Több panaszos, köztük országgyűlési képviselők, jogvédő civil szervezetek is beadványban kérték az alapvető jogok biztosát, hogy a 2013. február 26-án kihirdetett új polgári törvénykönyv egyes rendelkezései kapcsán kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását. A beadványokban foglaltak nyomán három nagyobb kérdéskört, az új Ptk.-nak a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra, a közéleti szereplők személyiségének védelmére, valamint a közeli hozzátartozó fogalmának meghatározására vonatkozó rendelkezéseit is vizsgálta, illetve vizsgálja a biztos. Utóbbival kapcsolatban a beadványok jelezték, hogy a törvényben is elismert bejegyzett élettársak indokolatlanul, alaptalanul maradtak ki a közeli hozzátartozók köréből, miközben az élettársak hozzátartozónak minősülnek. 

Az alapjogi biztos a panaszban foglaltakat az Alaptörvény rendelkezései és az alkotmánybírósági gyakorlat alapján áttekintette és több szempontból is aggályosnak találta, hogy a bejegyzett élettársak megjelölése – módosító indítvánnyal – kikerült az eredeti szövegtervezetből. Az ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy az Alaptörvény hatályba lépését követően is töretlen az Alkotmánybíróságnak az a gyakorlata, amely szerint alkotmányosan védendő a kizárólag azonos nemű párok részére nyitva álló bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye. Az azonos nemű párok esetében az elismerés és a védelem igénye – mivel ők házasságra nem léphetnek – az emberi méltósághoz való jogból, az önrendelkezési jogból, az általános cselekvési szabadságból levezethető. Így esetükben a jogalkotónak biztosítania kell a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként való kezelésüket biztosítja. 

Az új Ptk. fogalom-meghatározása alapján az élettárs hozzátartozónak számít, a bejegyzett élettárs sem hozzátartozónak, sem pedig közeli hozzátartozónak nem minősül. Így az élettársi kapcsolatban élők és a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők között egyértelműen sérül az egyenlő bánásmód követelménye: az ilyen különbségtétel önkényes – mutatott rá az alapvető jogok biztosa. Nyilvánvalóan ésszerűtlen ugyanis az a rendelkezés, amely a regisztráció nélküli élettársi kapcsolatot jogi értelemben szorosabb kapcsolatnak tekinti, mint az alkotmányosan védendő bejegyzett élettársi életközösséget. Az ombudsman arra is utalt az indítványban, hogy mindez – ha közvetve is – de szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést valósít meg, az állam által elismert társkapcsolati formában élőket ésszerű ok nélkül zárja ki abból a lehetőségből, hogy egymás közeli hozzátartozóivá váljanak. 

Az alapjogi biztos szerint – az eredeti tervezet koncepcionális átírása után – ellentmondásos viszonyba került az új polgári törvénykönyv a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét szabályozó törvénnyel. Az ombudsman emlékeztetett, hogy egy korábbi határozatában az Alkotmánybíróság azért semmisítette meg a családvédelmi törvény rendelkezését, mert az ellentétes volt a Ptk.-val, az ellentmondásokat pedig a jogalkalmazás sem tudta feloldani. 

Az indítvány szövege a 201301812Ai.rtf oldalon olvasható.