Az ombudsman alkotmánybírósági indítványa az előzetes letartóztatás időtartamának meghatározásáért

Az alapvető jogok biztosa szerint a jogállamiság elvéből és a személyes szabadság alapjogából szükségszerűen következik, hogy törvény rendelkezzen az előzetes letartóztatás időtartamának a maximumáról. Ezért Székely László ombudsman indítványozza az Alkotmánybíróságon a büntetőeljárásról szóló törvény azon rendelkezésének a megsemmisítését, amelyik nem tartalmazza az előzetes letartóztatás időtartamának a felső határát a legsúlyosabb cselekményekkel gyanúsított személyek esetében.

Egy civil szervezet beadványa alapján az alapvető jogok biztosa vizsgálta az előzetes letartóztatás törvényi szabályozását. Megállapította, hogy az előzetes letartóztatás nem a (vélelmezetten) elkövetett cselekményért járó „előrehozott" büntetés, hanem a büntetőeljárás sikerességének, a terhelt rendelkezésre állásának, a bűnismétlés elkerülésének a biztosítéka. Az előzetes letartóztatás akkor alkotmányos, ha megőrzi „előzetes" jellegét, és nem veszi át a szabadságvesztés-büntetés szerepkörét. A büntetőeljárásról szóló törvény 2013. november 19-ét megelőzően úgy rendelkezett, hogy az előzetes letartóztatás a legsúlyosabb esetekben is legfeljebb négy évig tarthat, azonban ezt a határidőt a törvény módosítása megszüntette.

Az alapvető jogok biztosa hivatkozott az Alkotmánybíróság gyakorlatára, amely már 1992-ben kimondta, hogy „alkotmányos jogállam a jogsértésekre csak jogállami módon reagálhat…  …Jogállami értékrend alapján jogállami garanciák mellőzésével még igazságos követelés sem érvényesíthető". Magától értetődő, hogy a jogállam is fellép a bűncselekmények elkövetőivel szemben, és a felelősségre vonásukra törekszik. Ehhez azonban olyan eljárásrendet alakít ki, amely nem csupán a hatékonysági szempontokat veszi figyelembe, hanem a terhelt alapjogait is. A jogállamiság elvéből ugyanis az következik, hogy az állam a büntetőeljárás sikertelenségének a kockázatát nem háríthatja a terheltre. Ezért az előzetes letartóztatás felső határának eltörlése az Alaptörvény jogállam-klauzulájába ütközik.

Az ombudsman arra is hivatkozott, hogy az előzetes letartóztatás szabályozása csak akkor felel meg a személyes szabadságból eredő követelményeknek, ha a korlátozás arányos az elérni kívánt céllal. A büntetőeljárás sikerességéhez fűződő érdek érvényesülése, az állami büntetőhatalom érvényesítéséhez fűződő közérdek egy idő eltelte után már bizonyosan nem áll arányban a személyi szabadság fogalmilag visszafordíthatatlan, lényegében utólag orvosolhatatlan korlátozásával.

Erre tekintettel az ombudsman kezdeményezte az Alkotmánybíróságon a büntetőeljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezésének a megsemmisítését.