Az ombudsman a segítő kutyák alkalmazását meghatározó jogszabályok összehangolásáért

Az illetékes miniszterek közbenjárását kérte az alapvető jogok biztosa annak érdekében, hogy feloldják a fogyatékossággal élőket segítő kutyák alkalmazásával kapcsolatos jogszabályi ellentmondásokat. A válaszok elismerték a változtatás szükségességét.

Lehetnek ketten – a fogyatékossággal élő ember és az őt mindennapi életvitelében segítő, kiképzett kutya. De lehetnek hárman is, akkor, ha a fogyatékos ember - akinek szüksége van a segítő kutya szolgálatára - maga nem alkalmas a kutya tartására, képzésére, gondozására. Ilyenkor kettejük, a rászoruló és a kutya mellé belép a felvezető, más néven a gazda, aki nemegyszer a fogyatékossággal élő rokona.

Egy autista gyermeket nevelő szülő fordult a biztoshoz beadvánnyal, amelyben a segítő kutya alkalmazása közben tapasztalt problémáit osztotta meg. Ezek között van, hogy a jogszabály nem rendezi a felvezető (a gazda), a fogyatékos személy és a segítő kutya hármas körének jogosultságait.

Amikor hárman együtt vannak, a jogszabályok alapján utazhatnak a kutyával tömegközlekedésen, bemehetnek élelmiszerboltba, játszótérre. Megtörténhet azonban, hogy felvezető fejlesztő foglalkozásra viszi fogyatékos gyermeket, és amíg tart a foglalkozás, a szülő egyéb ügyeit intézné. Amennyiben nincsenek meg annak a feltételei, hogy a fejlesztő foglalkozáson résztvevő gyermekkel otthagyhassa a kutyát is, akkor a felvezetőnek magával kell vinnie a kutyát. Ilyenkor azonban már nem rendelkezik azokkal a jogosítványokkal, amelyek a fogyatékos emberrel együtt megilletnék. Vagyis: nem léphet be mindenhová a kutyával. Kényszermegoldásként otthon hagyhatják a segítő ebet, így viszont a kutya nem tudja teljesíteni a feladatát, amelyre kiképezték, és amire a fogyatékos gyermek rászorulna - ez lehet szorongásoldás új, váratlan helyzetekben, motiváció, figyelemelterelés, kioldás dührohamok közben, társadalmi befogadás elősegítése, szemléletformálás.

Gondot okoz emellett az is, hogy a Szabálysértési törvény segítő kutyaként csupán a vakvezető, valamint a mozgásában korlátozott személyeket segítő kutyát jelöli meg. A segítő kutya egyéb típusaiba (hangot jelző, rohamjelző, személyi segítő, terápiás) tartozó kutyák és gazdáik kiképzésük és eredményes vizsgájuk ellenére sem tudják teljesíteni a feladatukat, gyakorolni a jogaikat, mert a gazdák szabálysértést követnek el, ha a kutyával bemennek egy üzletbe, tömegközlekedési eszközre szállnak.

További problémaként jelezte a panaszos, hogy a munkahely nem minősül a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet szerinti, mindenki számára nyitott területnek. Ennek következtében a fogyatékos munkavállaló a munkáltató mérlegelésétől és „jóindulatától" függő kiszolgáltatott helyzetbe kerül, vagy beviheti a munkahelyére az önálló életvitel folytatásában segítő kutyáját, vagy sem.

A jogszabályi ellentmondásból és hiányosságokból fakadó megszorító jogalkalmazási gyakorlat nem egyeztethető össze a minden embert egyenlő mértékben megillető emberi méltósághoz való joggal, az egyenlő bánásmód követelményével, a fogyatékossággal élő személyek kiemelt védelmének állami kötelezettségével, továbbá nem felel meg a fogyatékossággal élők jogait rögzítő nemzetközi kötelezettségeknek sem.

Az alapvető jogok biztosa arra kérte a belügyminisztert és az emberi erőforrások miniszterét, fontolják meg a Szabálysértési törvény módosítását, valamint olyan programok, kampányok szervezését, amelyeknek elsődleges célja a hatóságok és a közszolgáltatást nyújtó szervezetek minél szélesebb körű tájékoztatása, az előítéletek és a félelmek feloldása. A belügyminiszter és a szociális ügyekért és a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár egyetértett a jogszabály módosításának szükségességével és késznek mutatkoztak az együttműködésre.