null Az ombudsman a mozgóurnás választás gyakorlatának problémáiról

A mozgóurnás szavazás szabályai sem a korábbi, sem a legutóbbi országgyűlési képviselő választások során nem érvényesültek megfelelően – állapította meg az alapvető jogok biztosa. A 2014. évi országgyűlési képviselőválasztás eredménye jogerős, azzal szemben jogorvoslatnak nincs helye. A mozgóurnás szavazás körülményeit kifogásoló panaszosok száma az érintett körzetekben amúgy sem befolyásolta volna a választás végeredményét.  Ez azonban nem zárja ki, hogy az alapjogi biztos megvizsgálja, hogy a jogi szabályozás biztosítja-e a mozgásukban korlátozott választópolgárok választójoga gyakorlásának feltételeit.

Az országgyűlési képviselők 2014. évi választását követően három budapesti körzetből összesen 14 panaszos fordult Székely László ombudsmanhoz azzal, hogy bár az egészségi állapotuk vagy fogyatékosságuk miatt igényelték, mégsem érkezett meg hozzájuk a szavazatuk leadásához szükséges mozgóurna.  Ezekben a panasszal érintett egyéni választókerületekben a képviselői mandátumot szerzett, illetve a második helyen végzett jelöltre leadott szavazatok száma között jelentős volt a különbség. Érdemben tehát nem befolyásolta a választás eredményét, hogy egyes választópolgárok mozgóurna hiányában nem tudtak szavazni. A panaszok nyomán azonban az ombudsman indokoltnak látta, hogy áttekintse a mozgóurnás szavazás szabályait, figyelembe véve a választójogukkal élni kívánó fogyatékos emberek egyenlő esélyeinek követelményét is.

Az alapvető jogok biztosa önmagában azt előrelépésnek tartja, hogy a legutóbbi választáson már nemcsak mozgóurnát lehetett kérni, hanem minden településen akadálymentes szavazóhelyiségnek is rendelkezésre kellett állnia. A mozgóurnás szavazásra azonban kényszerűségből továbbra is rászorultak azok, akiket egészségi állapotuk, fogyatékosságuk vagy fogva tartásuk gátolt abban, hogy akár az akadálymentes szavazóhelyiséget is felkeressék. A biztos azt is megállapította, hogy a mozgóurnás szavazás törvényi szabályozása sem a korábbi, sem a legutóbbi országgyűlési képviselőválasztások során nem garantálta, hogy valamennyi arra jogosult állampolgár igénybe vehesse a szavazás ilyen lehetőségét.

A helyi választási iroda vezetője és a képviselő-testület a szavazatszámláló bizottságok tagjai mellett köteles annyi póttag választásáról is gondoskodni, amennyit a választás törvényes lebonyolítása igényel. A szavazóhelyiségekben a határozatképességhez minimálisan három tag jelenléte kell, ezen felül mozgóurnánként további két-két bizottsági tag munkájára is szükség van. Ám a tagok és póttagok megválasztásakor  még nem lehet felmérni, hogy a szavazóhelyiségben végzett munka mellett várhatóan milyen más feladat, például a mozgóurnák kiszállítása hárul majd a szavazatszámláló bizottságokra. Önmagában a szükséges számú póttag megválasztása sem jelenti azt, hogy a közreműködésükkel a szavazatszámláló bizottságok maradéktalanul el tudják látni a feladataikat, hiszen a póttagok csak a törvényben meghatározott esetekben vehetnek részt a szavazás lebonyolításában. Mindez pedig oda vezet, hogy a bizottságok a tagjaik létszámából adódóan nem feltétlenül tudják mozgóurnával felkeresni valamennyi érintett választópolgárt a szavazásra nyitva álló időkeretben.

Ez utóbbival kapcsolatos további nehezítő körülmény, hogy a mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a mozgóurnával 19 óráig visszaérjenek a szavazóhelyiségbe. A mozgóurnás szavazás azonban lényegesen időigényesebb a szavazóhelyiségben zajlónál, hiszen egyrészt fel kell keresni a választópolgárokat, másrészt jellemzően hosszadalmasabb a szavazólap kitöltése is. A törvényi szabályozás ennek ellenére nem teszi lehetővé, hogy – a szavazóhelyiségben sorban állók analógiájára – a mozgóurnába 19 óráig leadott szavazatok akkor is érvényesnek minősüljenek, ha a szavazatszámláló bizottsági tagok csak a szavazás befejezésének törvényi határidejét követően érkeznek azokkal vissza a szavazóhelyiségbe. Ez pedig lehetőséget ad a szavazatszámláló bizottságok szubjektív döntésére abban a kérdésben, mely időpontig kötelesek kivinni a mozgóurnát a választópolgárokhoz. A hatályos jogi szabályozás tehát a jogalkalmazók eltérő gyakorlatát eredményezheti.

Az alapvető jogok biztosának jelentésében feltárt hiányosságok kizárólag jogalkotás útján orvosolhatók. Az ombudsman  jogköre azonban arra nem terjed ki, hogy javaslatot tegyen az egyes választási eljárási módszerekre. Az alapjogi biztos ezért megállapításait megküldte a Nemzeti Választási Irodának, amelynek törvényben meghatározott feladata, hogy kutatásokat végezzen a választási eljárás módszereinek és eszközeinek fejlesztéséről, valamint javaslatot tegyen a választásokat érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására.