Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Nem voltak kellőképpen kidolgozva a pályázati feltételek, alapvető kommunikációs hiányosságok nehezítették az eligazodást. Így történhetett, hogy volt olyan település, ahol inkább az önkormányzati dolgozók hozzátartozói és kevésbé a hátrányos helyzetű fiatalok kaptak lehetőséget a „Nyári diákmunka elősegítése" elnevezésű munkaerő-piaci programban. Az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségek érdekeinek védelmével megbízott helyettese közös jelentésben kérte fel az illetékes minisztert a feltételek és a kommunikáció jövőbeli pontosítására.                       

A „Nyári diákmunka elősegítése" elnevezésű munkaerő-piaci program indítását a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkársága 2013 kora nyarán jelentette be két új, fiataloknak szánt foglalkoztatási program egyikeként. Az „Út a szakmaválasztáshoz" című program keretében a hátrányos helyzetű fiatalok szakmához jutását támogatták, a helyi önkormányzatoknak pedig felkínálták, hogy az állam támogatást ad a diákok foglalkoztatására a nyári szünidőben. Székely László az alapvető jogok biztosa és Sándor Erzsébet a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes közös jelentésben nevezte támogatandó célnak a diákok nyári munkájának a szervezését, amivel az állam aktívan is elősegíti a tanuláshoz, a munkához és a foglalkoztatáshoz való alapjog érvényesülését.

A gyakorlatot azonban panaszok is érték. Ezeket a biztos és helyettese kivizsgálta és megállapította, hogy volt olyan település, ahol a programban szinte kizárólag az önkormányzati képviselőkkel, köztisztviselőkkel hozzátartozói viszonyban lévő diákokat alkalmazták. Ennek alapján felmerült az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének, valamint a diákok nemzetiségi származás alapján történő diszkriminációjának a gyanúja. Az ombudsman és helyettese a jelentésben felhívta az érintett önkormányzatok figyelmét, hogy az így okozott érdeksérelmet nem lehet kimenteni a náluk egyébként folyamatban lévő, a társadalmi felzárkózást elősegítő, kiemelten jelentős és figyelemre méltó programokkal sem. 

A konkrét panaszok kivizsgálását követően megállapították, hogy a pályáztatási feltételek kidolgozatlansága, a célcsoportok pontos meghatározásának hiánya, a tájékoztatási rendszer alapvető hiányosságai tisztázatlan, visszaélésre is alkalmat adó körülményeket teremtettek, és így sérültek a jogbiztonsághoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogok, valamint az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség követelményének érvényesülése sem volt minden esetben egyértelműen biztosítva.

Az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes felkérte a Nemzetgazdasági Minisztert, hogy intézkedjen a további hasonló jellegű programok, támogatási és pályáztatási rendszerek céljainak, tartalmának, feltételeinek, a végrehajtás menetének, illetve ezek ellenőrzésének pontos és szakszerű kidolgozásáról. Felhívták a figyelmet a programok részletes kommunikációs stratégiájának fontosságára, mert annak az érintett szervek, önkormányzatok számára egyértelmű módon kell tartalmaznia a tájékoztatás, igényfelmérés formáját és követelményeit. Az ombudsman emellett felkérte a minisztert, hogy a jövőbeni programokhoz rendeljen olyan objektív szempontrendszert, amely a kiválasztás eljárásaiban az esélyegyenlőségi szempontok meghatározása mellett elősegíti az egyenlő bánásmód követelményének minél teljesebb körű érvényesülését és érvényesítését.