null Az alapvető jogok biztosának üzenete az emberi jogok napján

A világ eddigi egyetemes fejlődésének sorsdöntő, meghatározó momentuma volt az ENSZ által 66 esztendővel ezelőtt, 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A nyilatkozat ma is aktuális alapjogi katalógusa és emberképe egy világos, közös minimumot határoz meg az egész világ számára, elindítója és mintája az őt követő emberi jogi egyezmények egész sorának. Az emberi méltóság, a mások jogaira tisztelettel tekintő szabadság, a szolidaritás és a közösségért való felelősség olyan értékek, amelyekről napjaink vitái során sem feledkezhetünk meg.

A jog alá rendelt állami működés, a kiszámíthatóság, az előreláthatóság és a stabilitás nemcsak biztos pontot jelentenek egy gyorsan változó világban, hanem az alapját adja az alapjogok védelmének. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata bevezetőjében hívja fel a figyelmet annak fontosságára, hogy az emberi jogokat mindig a jog uralma védelmezze, azaz ne a személyes kegy, az emberi jóindulat teremtményei legyenek. Ezt a nyilatkozat egyik cikke olyan módon is konkretizálja, hogy minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárás ellen tényleges jogorvoslatért folyamodni a hazai bíróságokhoz.

Komoly vívmány, hogy léteznek olyan nemzetközi emberi jogi mércék, intézmények és fórumok, ahol a szabadságjogokat, a méltóságot és a jogállamiságot sértő államoknak felelniük kell, el kell számolniuk. Ugyanakkor az az állam igazán bölcs, amely eleve nem várja meg az emberi jogi minimumot figyelmen kívül hagyó egyedi döntés vagy jogszabály nemzetközi fórum előtti bukását, hanem ezt hatékony belső alapjogvédő fórumok felállításával és működtetésével előzi meg.

A rendszerváltást követően, a társadalom számára megélhetővé vált, hogy az alapjogok nem puszta deklarációk, politikai kinyilatkoztatások, hanem kikényszeríthető és valódi jogosultságok. Negyedszázada álltak fel először a magyar történelemben az alkotmányos garanciák kikényszerítésre hivatott intézmények. A politikai irányítás alól felszabaduló bírósági rendszer mellett ekkor született meg az Alkotmánybíróság és ekkor teremtették meg az ombudsman intézményének az alapjait is.

Az emberi jogok területe terepe a vitáknak és a nagy kérdéseknek, ugyanakkor értékrendszerével biztos alapja, figyelmen kívül nem hagyható pontja minden közösség működésének. Az egyetemes emberi jogi nyilatkozat évfordulóján arra kell felhívni a figyelmet, hogy napjainkban az emberi jogok szféráját az egész világon egyszerre fenyegeti a gazdasági válság miatti nélkülözés, a politikai populizmus, és a biztonság minden más felett állóságának hangsúlyozása. E kihívásokra való válaszkeresés során, amikor nincsenek sem egyszerű megoldások, sem könnyen és fájdalommentesen ható csodaszerek, a nyilatkozatot – más emberi jogok dokumentumokkal együtt –egyfajta zsinórmértékként kell, és érdemes is újra és újra elővenni.