null Az alapvető jogok biztosának közleménye a Homofóbia és Transzfóbia Ellenes Világnap alkalmából

Május 17-én, a Homofóbia és Transzfóbia Ellenes Világnapon több mint 130 országban teszünk évről évre tanúságot a szexuális kisebbségek jogegyenlősége mellett. Székely László ombudsman közleményében hangsúlyozta, hogy a történelem tragikus tapasztalataiból tanulnunk kell – a nemi identitás, a szexuális irányultság nem lehet hátrányos megkülönböztetés, megbélyegzés alapja.

A hazai jogszabályok a nemzetközi emberi jogi dokumentumokkal összhangban rögzítik az egyenlő bánásmód követelményét, a minden embert egyaránt megillető emberi méltóság eszméjét. A nemi identitás, a szexuális irányultság a sokszínű emberi személyiség alkotórésze, a személyiség magjához tartozó, megváltoztathatatlan tulajdonság, amelynek alapján senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés.   A nemi identitás vállalása, kifejezése az emberi méltósághoz való jogból adódó alapvető emberi jog. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az azonos neműek tartós párkapcsolatának védelme az emberi méltósághoz való jogból, az önrendelkezési jogból illetve a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogból is következik.

Minden állami szervnek, intézménynek kiemelt feladata a diszkriminációmentes társadalom előmozdítása, a szexuális kisebbségek és a transznemű emberek védelme a megkülönböztetés bármely formájával szemben.  Mégis, az egyenlő bánásmód még az európai országokban sem magától értetődő: az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének kutatásai alapján 10-ből 8 megkérdezett személy tapasztalt már iskoláskorában is sértő, megalázó megjegyzést e vonásokkal összefüggésben, és 66%-uk felnőttként sem meri nyilvánosan felvállalni párkapcsolatát. A sztereotipikus gondolkodás és az előítéletek még mindig erősek a többségétől eltérő nemi identitású, illetve szexuális irányultságú személyekkel szemben, annak ellenére, hogy immár több mint 25 évvel ezelőtt, ezen a napon törölték a mentális betegségek jegyzékéből a homoszexualitást.   Nem lehet elégszer elmondani: a szexuális kisebbségek bántalmazása, alapvető jogaiktól való megfosztása soha, semmilyen körülmények között nem egyeztethető össze az univerzális emberi jogokkal. A történelem tragikus tapasztalataiból tanulnunk kell: a nemi identitás, a szexuális irányultság ma már nem lehet hátrányos megkülönböztetés, megbélyegzés alapja – ezért azonban a gyakorlatban sokat kell még tennünk, az alapvető jogok és alkotmányos értékek melletti következetes kiállással, a jogaikban csorbított emberek jogainak elkötelezett védelmével.