Az alapvető jogok biztosának jelentése a vízi sportok edzései során alkalmazott hypoxiás edzésmódszer alkalmazásának kockázatairól és azok jobb megelőzéséről

Az alapjogi biztos vizsgálata feltárta, hogy a 15 év alatti sportolóknál jelenleg fokozott kockázatot jelent a vízilabda, a szinkronúszás és az úszás edzések során használt hypoxiás edzésmódszer. Szükséges az érintett edzők megfelelő felkészítése a módszer alkalmazásának veszélyeire, a biztonsági intézkedések megtétele, tájékoztató anyagok készítése. Székely László ombudsman a sportért felelős tárcának, a Testnevelési Egyetem rektorának és az érintett szakági sportszövetségek vezetőinek küldte meg ajánlásait.

A biztoshoz forduló panaszos sérelmezte, hogy Magyarországon az edzők a vízi sportok, így a vízilabda, a szinkronúszás és az úszás edzések során évtizedek óta rutinszerűen alkalmaznak állóképességet, tüdőkapacitást javító, víz alatti hypoxiás (oxigénhiányos) módszereket. Ilyen a hosszú ideig tartó vagy gyakran ismételt, versenyszerű víz alatti úszás, az úszást megelőző akaratlagos hiperventilláció (szapora levegővétel). Az edzésmódszer pozitív hatását a 60-as évek óta vizsgálják, de érdemben nem bizonyították. A szervezet széndioxid szintjének csökkenése azonban súlyos veszélyeket hordoz a kiskorú sportolókra nézve – áll a panaszbeadványban.

Az ombudsman sportszakmai, sportmódszertani, sportegészségügyi kérdésekben hatáskör, illetve kompetencia hiányában nem foglalhat állást, de az elismert kockázatok esetén feladata az érintett intézmények figyelmének felhívása ezek mérséklésére, a megelőzés fontosságára és eszközeire. A biztos hivatalból átfogó vizsgálatot indított és megkereste a sportért felelős államtitkárt, a Testnevelési Egyetem rektorát, az Országos Sportegészségügyi Intézet főigazgatóját, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Úszó Szövetség főtitkárát, a Magyar Sporttudományi Társaság, a Magyar Vízilabda Szövetség és a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnökét. A biztos azért kereste meg a szakmai tapasztalattal, ismeretekkel rendelkező intézmények vezetőit, hogy a kifogásolt edzésmódszer kapcsán az alapjogi megállapításai kellő szakmai véleményeken alapuljanak.

Az ombudsmannak küldött válaszok egybehangzóan megerősítették, hogy veszélyes a hypoxiás edzésmódszer, a hatékonysága nem bizonyított, és különösen a 15 év alatti sportolóknál súlyos, akár végzetes következményekkel járhat. A hypoxiás edzésmódszert alkalmazva bekövetkezhet a sekélyvízi ájulás, azaz a sportolók súlyos agyi oxigénhiányos állapotba kerülhetnek, a vízben előzetes figyelmeztető jel nélkül eszméletüket veszthetik, ami szélsőséges esetben fulladásos halálhoz vezethet, ha nem sikerül időben, szakszerűen újraéleszteni őket. Az ájulás és a halál beállta között ugyanis a legtöbb esetben csak két és fél perc telik el.  Aggodalomra ad okot az is, hogy az ismert aggályok ellenére az edzésmódszert – ha eltérő mértékben és intenzitással is – a veszélyeztetettebb kiskorú sportolók esetében jelenleg is alkalmazzák a vízi sportágakban.

A biztos jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy a hypoxiás edzésmódszer kapcsán nagy jelentősége van az alkalmazás alsó életkori határának, a baleset-megelőzési ismeretek növelésének, így a kockázati tényezők minimalizálásának. A veszélyt tovább növeli, hogy az edzők, szakedzők körében kevéssé ismert fogalom a sekélyvízi ájulás. A Testnevelési Egyetem tanszékvezetője megerősítette, hogy az edzőképzésben megjelenik ugyan a sekélyvízi ájulás veszélyeire való figyelemfelhívás, ám az nem kap kellő hangsúlyt. Székely László ombudsman szerint a sportedzői képzések oktatási anyagában nagyobb figyelmet kellene fordítani a legújabb szakmai anyagok szerinti veszélyek ismertetésére, illetve azok megelőzésének módjára.

A jogszabályi keretek adottak – állapította meg a biztos. A sporttörvény az országos sportági szakszövetségek és szövetségek kötelezettségévé teszi sportegészségügyi szabályzat megalkotását, aminek tartalmi elemei az előírások a sportsérülések megelőzésére, a sportegészségügyi ellátás biztosítására.  A jelentés kitért arra is, hogy a kockázati tényezők minimalizálását az szolgálja, ha a tárgyi feltételek hiánytalanul rendelkezésre állnak. Az uszodáknak az edzésmódszer alkalmazásakor alkalmasnak kell lenniük az elsősegély-nyújtási helyzetek ellátására, rendelkezésre kell állniuk a sportoló esetleges újjáélesztéséhez szükséges eszközöknek (pl. mobil defibrillátor, oxigénpalack).

Az ombudsman felkérte a sportért felelős emberi erőforrások miniszterét, hogy kezdeményezze egy olyan szakmai protokoll, tájékoztató anyag kidolgozását, amely segíti a kiskorú sportolókra veszélyes edzésmódszer kockázatainak minél szélesebb körű megismertetését. Javasolta a miniszternek, hogy ellenőrizze az érintett sportszövetségek sportegészségügyi szabályzatait, az abban foglaltak megvalósulását. A biztos intézkedésre kérte a Testnevelési Egyetem rektorát, hogy a sekélyvízi ájulás problémaköre, a hypoxiás edzésmódszer kiskorú sportolókra gyakorolt hatásának kockázati tényezői megfelelő súllyal szerepeljenek az érintett vízi sportágak szakedzői képzéseinek tananyagaiban. Felkérte továbbá az érintett sportági szakszövetségek vezetőit, hogy tekintsék át a sportegészségügyi szabályzataikat, ennek nyomán pedig tegyék meg a szükséges intézkedéseket, hogy a sekélyvízi ájulás veszélyeinek elhárítására valamennyi biztonsági intézkedés, tájékoztató anyag és felszerelés megfelelő mértékben rendelkezésre álljon.