null Az alapvető jogok biztosának jelentése a korlátozottan cselekvőképes várandós kiskorú személyek terhesség-megszakítási kérelemének elbírálására vonatkozó eljárásról

Az alapvető jogok biztosának vizsgálata szerint időszerű a 14 és 18 év közötti, korlátozottan cselekvőképes kiskorúak terhesség-megszakításának kérelmezésére és ebben a törvényes képviselő szerepére, nyilatkozatára vonatkozó előírások áttekintése és kiegészítése. Székely László ombudsman jelentésében arra hívta fel a szaktárca figyelmet, hogy egy ilyen súlyos krízishelyzetben világos, egyértelmű jogi előírások szükségesek, és módszertani útmutatókkal kellene segíteni a családvédelmi szolgálatok és a gyámhatóság munkáját.

Egy terhesség-megszakítás előtt álló, névtelenséget kérő, 16 éves lány ügyében egy betegjogi képviselő fordult beadványával biztoshoz. A beadvány szerint több értelmezési és alkalmazási bizonytalanság és probléma merült fel az eljárás elemei, különösen a törvényes képviselőnek a terhesség-megszakítási kérőlapon adandó nyilatkozata kapcsán. Az ombudsman vizsgálatot indított és jelentésében kiemelte, hogy elvárás, hogy világos, következetes és határozott legyen a terhesség-megszakítás elvégzésére irányuló eljárást és nyilatkozattételt rögzítő szabályozás. A jelenlegi szűk határidők miatt sem engedhető meg az esetleges jogértelmezési ellentmondások, következetlenségek miatti késlekedés.

A magzatvédelmi törvény alapján akkor lesz érvényes a korlátozottan cselekvőképes személy kérelme, ha a törvényes képviselő nyilatkozik arról, hogy a kérelmet tudomásul veszi. Ez a nyilatkozat tehát egy érvényességi kellék, amelynek benyújtása a szándék bejelentéséhez és az első tanácsadáshoz képest később is történhet. A biztos vizsgálata feltárta, hogy több lényeges kérdés esetében a lehetséges válaszokra a törvény helyett a végrehajtási rendeletből, annak a kérőlap tartalmát rögzítő mellékletéből lehet visszakövetkeztetni, ráadásul a rendelet és a törvény sincs teljes összhangban. Az ombudsman szerint a korlátozottan cselekvőképes kiskorú terhesség-megszakításának kérelmezési eljárására vonatkozó, különösen pedig abban a törvényes képviselő jóváhagyó nyilatkozattételével összefüggő garanciális elemek hiánya, azok nem egyértelmű megfogalmazása, ellentmondásossága a jogbiztonság követelményével, illetve az érintettek önrendelkezési jogával összefüggő visszásságot okoz.

A jelentés kitér arra is, hogy ilyen helyzetben a jog vélelmezi a törvényes képviselő és a kiskorú személy közötti bizalmi viszonyt, ahol a közös döntés a kiskorú legjobb érdekét szolgálja. A biztos ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy nem egyértelmű, mi a követendő eljárás azokban az esetekben, amikor a törvényes képviselő megtagadja, halogatja a nyilatkozatot. Aggályokat vet fel az a gyakorlat, hogy ilyenkor egyszerűen a gyámhivatalhoz irányítják az érintett kiskorút, továbbá az is, hogy az eseti gyám rendelésekor a soron kívüli eljárást jelenleg egyetlen jogszabály sem írja elő. A biztos szerint családvédelmi szolgálat munkatársának ilyen esetben jegyzőkönyvet kellene felvennie, ennek azonnali megküldésével pedig hivatalból tájékoztatnia kellene a gyámhivatalt a helyzetről.

Az ombudsman felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy fontolja meg a problémákat rendező jogszabály-módosítás kezdeményezését. Javasolta olyan szabályozás előkészítését is, amely tartalmazná a törvényes képviselő jóváhagyásának megtagadásának, elmulasztásának jogkövetkezményeit és az azt követő eljárást, valamint ilyen esetben a családvédelmi szolgálat munkatársának kötelezettségeit.o

A jelentés rögzíti, hogy alapjogi szempontból kérdés az is, hogy a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyámok vallási vagy más lelkiismereti meggyőződésére hivatkozva megtagadhatják-e a terhesség-megszakítási kérelemhez való hozzájárulást. Ők ugyanis nem kötelezhetőek arra, hogy állami alkalmazottként olyan beavatkozáshoz járuljanak hozzá, amely összeegyeztethetetlen a személyes meggyőződésükkel. Az ombudsman ennek kapcsán kezdeményezte a miniszternél, hogy jogszabály rögzítse világosan azt, hogy a gyermekvédelmi gyám egy ilyen helyzetet köteles haladéktalanul jelezni a gyámhivatalnak és kérni a mielőbbi intézkedést. A jelentés végül kiemeli azt is, hogy a várandós kiskorúak terhesség-megszakítási kérelmének kezelését jelentősen segítené az eljárásra vonatkozó szakmai protokoll, módszertani útmutató elkészítése is, ezért ennek mielőbbi kidolgozását is ajánlotta a szaktárcának.