Az alapvető jogok biztosa egy felügyelt kapcsolattartatást érintő szülői kérelem késedelmes elbírálásáról és a gyámhatóság mulasztásáról

A gyámhatóság jelentős leterheltségére hivatkozva, de kellő jogi indok nélkül két év után bírált el érdemben egy, a kapcsolattartás újraszabályozása érdekében benyújtott szülői kérelmet. Az eljárás elhúzódása miatt az érintett szülő és a gyermek 9 hónapig csak felügyelt formában találkozhatott. Székely László ombudsman kivizsgálta az ezt sérelmező panaszt és arra jutott, hogy nem egyszerű hatósági hiba, hanem alapjogsértő mulasztás történt.

A biztoshoz forduló panaszos előadta, hogy kérte a kiskorú gyermekével való kapcsolattartás felügyelt jellegének módosítását, de az ügyében az eljárási határidő többszörösének eltelte ellenére sem született döntés. A felügyelt kapcsolattartás két éve a gyermekjóléti központban zajlik, így az eltelt hosszú idő, és az erősen korlátozott lehetőségek miatt indokolt lenne, hogy felügyelet nélkül hosszabb időt tölthessen a gyermekével. Az újraszabályozásról nem tudtak megegyezni a gyermeket nevelő apával, mert ő az eljárás során vitatta a panaszos mentális állapotát. Az anya a gyógyulását igazoló zárójelentések megküldésével eleget tett a gyámhatóság igazolási felszólításának. A gyámhatóság megkereste a felügyelt kapcsolattartást lebonyolító gyermekjóléti központot és onnan azt a választ kapta, hogy az anya részéről nem tapasztaltak olyan magatartást, ami a gyermekben félelmet keltene. 

Székely László ombudsman vizsgálatot indított és ennek során kiderült, hogy a panaszos ügyében eljáró gyámhatóság az anyai kapcsolattartás újraszabályozás kérelmének benyújtásától számított két év, a legutóbbi érdemi intézkedésétől számítva pedig kilenc hónap elteltével hozott döntést. Az alapjogi biztosnak a hivatalvezető a nyilvánvaló késedelmet azzal magyarázta, hogy az ügyben aggályok merültek fel a panaszos mentális állapota kapcsán. A gyámhivatal emellett a létszámhiány miatt fokozott leterheltséggel küzd: az érintett időszakban több tapasztalt munkatárs elment, az újonnan érkezők pedig nem rendelkeztek kellő tapasztalattal. A létszámproblémákat, leterheltséget észlelve a biztos külön átfogó vizsgálatot indított a felügyelt kapcsolattartás személyi és tárgyi feltételeiről.

Az ügyben kiadott ombudsmani jelentés kiemeli: a felügyelt kapcsolattartás mindig csak egy átmeneti jellegű, kényszer-szülte megoldás, egy olyan mesterséges helyzet, amelynek tartós, folyamatos fenntartása nem áll összhangban a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvével. A gyermek és a szülő különélése miatt eleve jelentősen megváltozott kapcsolatban ugyanis az ilyen, felügyelettel megvalósuló és szükségtelenül hosszú ideig működő láthatás az eltávolodás irányába hat.

A jelentés szerint az nem vitatható, hogy a gyámhatóság nem hozhat megalapozott döntést az igazságügyi orvosszakértői vélemények beszerzése nélkül. Az ombudsman rámutatott, hogy az orvosi szakvélemény benyújtása után a gyámhatóság csupán a család- és gyermekjóléti központ véleményét kérte ki a felügyelt kapcsolattartások lefolyásáról. A biztos mindezek alapján megállapította, hogy a gyámhatóság annak ellenére döntött jelentős késedelemmel az ügyben, hogy a rendelkezésére állt a döntéshozatalhoz szükséges minden releváns nyilatkozat, szakértői vélemény, információ és dokumentum. Mindez pedig sértette a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogát. Az ombudsman azt is rögzítette, hogy a jogerős és végrehajtható döntés hiánya közvetlenül veszélyeztette a gyermek kapcsolattartáshoz fűződő jogát, az anya alkalmassága ellenére a találkozások továbbra is csupán felügyelt formában, a központban valósulhattak meg.

Az ombudsman felkérte a megyei kormányhivatal vezetőjét, mérje fel, hogy az illetékességi területén működő elsőfokú járási hivatalok gyámügyi munkatársainak jelenlegi létszáma elegendő-e a feladatellátáshoz, illetve vizsgálja meg az ügyintézői létszám további növelésének lehetőségét. Kezdeményezte emellett a panasszal érintett járási gyámhivatal vezetőjénél, hogy a jövőbeni eljárásai, ezen belül különösen a felügyelt kapcsolattartás újraszabályozásában megindított gyámhatósági eljárásai során fordítson fokozott figyelmet az előírt ügyintézési határidő betartására.