null Az alapvető jogok biztosa a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés alá vont személyek alapvető jogainak érvényesítéséről

A sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés elrendelésével kapcsolatos jogorvoslat feltételeit az ombudsman tavalyi vizsgálata után módosították ugyan, ám számos garanciális elem továbbra is sérül, és emiatt nem tudnak megfelelően érvényesülni az érintettek alapvető jogai – állapította meg újabb jelentésében Székely László ombudsman. Az alapjogi biztos kezdeményezte a szaktárcák vezetőinél, hogy több ponton is erősítsék meg a bírói szemlék jogi szabályait, szakmai hátterét, eljárásrendjét, infrastrukturális feltételrendszerét: enélkül a jelenlegi ellenőrző mechanizmus kiüresedik, formálissá válik.

A problémát észlelő orvos akár hatósági közreműködéssel is pszichiátriai intézetbe szállíttathatja azt a pszichés bántalmakkal küszködő beteget, aki magatartásával közvetlenül veszélyeztetheti önmagát vagy a környezetét és ez a veszélyeztetés csak az azonnali gyógykezeléssel előzhető meg. A pszichiátriai klinika 24 órán belül a bíróságon kezdeményezi, állapítsák meg, hogy indokolt volt a sürgősségi gyógykezelés elrendelése. A bíróság 72 órán belül első fokon határozatot hoz, addig pedig a beteg nem hagyhatja el az intézetet. A beteg fellebbezhet, ha nem ért egyet a bíróság kötelező gyógykezelést elrendelő határozatával Ilyen esetben az illetékes másodfokú bíróság ismételten áttekinti az ügyét.

Az alapvető jogok biztosa korábban már vizsgálta a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés alá vont személyek jogorvoslathoz való jogának érvényesülését és az erről szóló jelentését éppen egy éve, 2017 februárjában adta ki. A jelentés számos visszás elemet állapított meg: a jogorvoslat tényleges hatékonysága ezen esetekben értékelhetetlen fogalom, hiszen a másodfokú határozat elhúzódó megszületésekor az érintettek jellemzően már nincsenek az intézményben, és utólag, például egy hiányos szakértői vélemény alapján szinte lehetetlen megállapítani azt, hogy ott és akkor indokolt volt-e a beteg kötelező gyógykezelésének elrendelése. Az elrendelő bírósági végzés az érintett önrendelkezésének, személyi szabadságának legsúlyosabb korlátozását megvalósító kényszerintézkedést tartalmaz. A jogszerűtlen, illetve aránytalan intézkedés következményei jóvátehetetlenek, a megelőzés biztosítása kulcsfontosságú lenne.

Mivel a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés gyakorlatában más jogi aggályok is felmerültek, az ombudsman hivatalból tovább folytatta átfogó vizsgálatát, melynek keretében 2017-ben széleskörű szakmai egyeztetésre is sor került. A biztos újabb jelentésében rámutatott, hogy többek között aggályos az a gyakorlat, amely szerint a kórházakban a sürgősségi beszállításokkal, a kötelező gyógykezelések elrendelésével és fenntartásával összefüggő bírói szemlék mindig hetente két, előre rögzített időpontban történnek. A vizsgálat feltárta, hogy nincs olyan, a beteg gondnokának nevét, elérhetőségét tartalmazó központi nyilvántartás, amely hozzáférhető volna a bíróságok számára. Mindez akadályozza, hogy a kérelmező egészségügyi intézmény mulasztása vagy információhiánya esetén a bíróság a gondnokot értesíteni tudja. A biztos szerint emellett meg kellene honosítani a pszicho-szociális fogyatékossággal élők jogait kevésbé korlátozó, korszerű jó gyakorlatokat.

A biztos felhívta a figyelmet arra, hogy alapjogi szempontból vezet visszás helyzethez az is, hogy az egészségügyi intézmények pszichiátriai osztályaira vonatkozó, a működés jogszerű kereteit kijelölő minimumfeltételek hiányosak, nem teszik lehetővé a korszerű, minőségi szakmai munkát. A jelentés kitér arra is, hogy elengedhetetlenné vált az akut magas biztonsági fokozatú pszichiátriai osztályok kialakítása, illetve kellő kapacitással működtetése. Szükséges továbbá a bírói szemlék jogi szabályozásának, szakmai hátterének, eljárásrendjének, infrastrukturális feltételrendszerének megerősítése is.  A gyakorlatban problémás az is, hogy jelenleg nincsen olyan módszertani levél, amely a sürgősségi beszállítással, a kötelező gyógykezelés elrendelésével összefüggő igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény hatékonyabb bírósági felhasználhatóságát szolgálná. 

Székely László ombudsman felkérte az igazságügyi minisztert, hogy intézkedjen a sürgősségi beszállítás indokoltságának megállapítására és a kötelező gyógykezelés elrendelésére vonatkozó speciális eljárásrend megalkotásáról. A biztos az emberi erőforrások miniszternél kezdeményezte, hogy készítsen elő módszertani levelet a sürgősségi beszállítás indokoltságának megállapításáról, a kötelező gyógykezelés elrendelésével összefüggő bírói eljárásokhoz kapcsolódó igazságügyi elmeszakértői vizsgálatokról, ezzel is segítve a szükséges tartalmi elemek megjelenítését. Javasolta, hogy a bírósági értesítés kapcsán rögzítsék jogszabályban a kérelem minimális tartalmi elemeit, ami lehetővé tenné az eljárás résztvevőinek megalapozott munkáját. Ugyancsak az emberi erőforrások miniszterétől kérte a pszichiátriai zárt részlegekre vonatkozó új szabályozási környezet kialakítását, a bírósági meghallgatás, a biztonságot garantáló személyi és tárgyi feltételek megteremtését, a meghallgatás helyszínéül szolgáló megfelelő helyiség kialakítását. A biztos a nemzetközi jogi előírások nyomán kezdeményezte, hogy a szabadságtól való megfosztás kritériumai között a pszichiátriai gyógykezelésbe vétellel elhárítható közvetlen veszélyeztető magatartás tanúsítása mellett a fogyatékosság meglétét külön ne nevesítsék.