Az alapvető jogok biztosa a művi meddővé tételre vonatkozó szabályokról

Székely László ombudsman álláspontja szerint jelen pillanatban nem indokolt, a nagykorú személyek családtervezési célú művi meddővé tételének elvégzésére vonatkozó, szigorító feltételek Alkotmánybírósági előtti megtámadása. Az alapjogi biztos a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetőjének beadványára adott válaszában főként az absztrakt indítványozás sajátos ombudsmani szempontrendszerével indokolta jogi álláspontját.

A legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője 2013 decemberében fordult az alapvető jogok biztosához és azt kérelmezte, hogy az ombudsman kezdeményezze az egészségügyi törvény módosításának alkotmánybírósági felülvizsgálatát. A frakcióvezető álláspontja szerint ugyanis a családtervezési célú művi meddővé tétel elvégzésének új – egy korábbi alkotmánybírósági határozatában megsemmisített előírásoknál is szigorúbb – feltételrendszere sérti az érintett nagykorú személyek önrendelkezéshez való jogát. A módosítás nyomán 2014. március 15-ei hatállyal a törvény azt írja elő, hogy a művi meddővé tétel nagykorú személy kérelmére családtervezési célból, 40. életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el. A panaszos kifogásolta azt is, hogy a törvény indokolásából nem derült ki az, hogy milyen egészségpolitikai indoka van a feltételrendszer szigorításának.

Az alapvető jogok biztosa a frakcióvezetőnek írt válaszlevelében kiemelte, hogy az ombudsman az absztrakt utólagos normakontroll eljárás kezdeményezésére irányuló hatáskörét eddig és ezután is kiegészítő jellegű alapjogvédelmi eszközként vette számításba. Az ombudsmannak minden közvetlen indítványozásra vonatkozó beadvány vizsgálatakor azt a szempontot is mérlegelnie kell, hogy az érintettek számára ténylegesen rendelkezésre áll-e egyéni jogvédelmi eszköz, így pl. különösen az alkotmányjogi panasz igénybevétele. Ha az érintettek nem képesek az egyéni jogvédelem eszközeit a gyakorlatban is igénybe venni vagy pedig a jogsérelem súlya azonnali beavatkozást indokol, akkor a biztos Alkotmánybírósághoz fordulása ebből a szempontból megalapozott és indokolt lehet.

A családtervezési célú művi meddővé tétel elvégzésének feltételeivel kapcsolatos új szabályok vonatkozásában azonban az alkotmánybírósági indítványozását megalapozó az egyik feltétel sem áll fenn. A nagykorú, cselekvőképességükben korlátozott személyek esetében elegendő garanciális szabály biztosítja azt, hogy – kiszolgáltatottságuk okán – e személyek esetében ne kerülhessen sor visszaélésszerűen az ilyen beavatkozások elvégzésére. Az indítványozást jelenleg indokolatlanná teszi az a körülmény, hogy ha a szabályozással érintett személyek úgy látják, hogy konkrét esetben alapvető jogaikat sértik e szabályok, akkor maguk is alkotmányjogi panasz eljárást kezdeményezhetnek.

Székely László egyúttal jelezte azt is, hogy ombudsmanként nincs lehetősége állást foglalni abban, hogy a módosítás előkészítése kapcsán egészségügyi szakmai szempontból kellően megalapozott volt-e a változtatás. Kiemelte ugyanakkor, hogy mindez nem zárja ki azt, hogy panaszbeadvány nyomán – a hatáskör adta lehetőségeken belül – a művi meddővé tétel elvégzésével kapcsolatos egyedi ügyben vizsgálatot folytasson. A biztos hangsúlyozta, hogy ebben az évben a folyamatban lévő vizsgálatok keretében is kiemelt figyelemmel kíséri a betegek jogainak érvényesülését is, a jogvédelmi rendszer működését.