Az Alapvető Jogok Biztosa a kórházakban való kép-, hang- és videófelvétel készítésének általános tilalmáról, a véleményszabadság és az emberi méltóság érvényesüléséről

 

Mind formai, mind pedig tartalmi értelemben aggályos, amennyiben a kórházakban a felvételkészítés általános tilalmát belső házirendben rendelik el – állapította meg az alapvető jogok biztosa egy budapesti kórházat érintő ügyben. Dr. Kozma Ákos ombudsman – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalásával összhangban – rámutatott az emberi méltóságot tiszteletben tartó, de a kórházakban fennálló állapot megvitatását biztosító egyensúly érdekében a betegek és a hozzátartozók tájékoztatásának fontosságára.

Egy panaszos azzal fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához, hogy az egyik fővárosi kórházban több helyen kép-, hang- és videófelvétel készítését tilalmazó, hivatalos pecséttel ellátott kiírás található. A mellékelt – a kórház főigazgatója által kiadott – belső szabályozás értelmében az intézmény területén bármilyen kép-, hang- és videófelvétel csak a főigazgató írásos engedélyével készíthető. A beadvány szerint e gyakorlat időközben más kórházakban is elterjedt.

Az alapvető jogok biztosa az AJB-736/2020. számú ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a betegellátás zavartalanságának egyik elengedhetetlen része a kórházi dolgozók háborítatlan munkavégzése, ez a megfelelő színvonalú, eredményes egészségügyi ellátás alapvető feltétele, így valamennyi beteg legjobb érdeke. Az ombudsman egyúttal kiemelte, hogy az egészségügyi intézmény „működési rendjére” történő általános hivatkozás nem adhat alapot az egészségügyi intézmény vezetője önkényes eljárásának.

Dr. Kozma Ákos jelentése szerint az egészségügyi törvény szövege nem ad alkotmányos lehetőséget arra, hogy a betegek jogait vagy más alapvető jogokat az intézmény a belső házirendben korlátozza. Az alapvető jogok biztosa így – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének álláspontjával összhangban – megállapította, hogy a főigazgató eleve nem volt jogosult belső szabályzatban maga korlátozni a kórházban a kép-, hang- és videófelvétel készítését.

Az ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy a kórház egy sajátos közeg, az ott történő események az egész közösséget érintő közügynek minősülnek. Jelentésében utalt a NAIH állásfoglalására, amely szerint egyértelműen közérdek fűződik ahhoz, hogy a kórházban képfelvételeket lehessen készíteni, továbbá ahhoz is, hogy a megörökített eseményeket, helyzeteket, állapotokat a véleménynyilvánítás szabadságának részeként közbeszéd tárgyává lehessen tenni. A NAIH-állásfoglalást felidézve hangsúlyozta, hogy a demokratikus jogállamban az egészségügyi közfeladatot ellátó szervezetnek az átláthatóság és a számonkérhetőség elve mellett kell működnie.

Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy az egészségügyi intézményben fennálló állapotokról, körülményekről és tárgyi feltételekről való képfelvételek készítésének általános jellegű tilalma sérti, szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Az ombudsman a kérdés vizsgálatakor nem hagyta figyelmen kívül az ott jelen lévő más személyek (betegek, hozzátartozók és dolgozók) információs önrendelkezési jogának, méltóságának védelmét. Hangsúlyozta, hogy a képfelvételek készítése nem járhat a kiszolgáltatott helyzetben lévő betegek emberi méltóságának sérelmével. Így az adott felvétel készítőjének kell azt igazolnia, hogy annak készítése megfelelt az adatvédelmi előírásoknak. Jelentésében az alapvető jogok biztosa rámutatott, hogy a kórház vezetője akkor jár el alkotmányosan, ha az általános korlátozás helyett a betegeket és más személyeket egyértelmű felvilágosítással segíti az alapjogaik gyakorlásában úgy, hogy azzal mások jogait ne sértsék.

Dr. Kozma Ákos ombudsman felkérte az ügyben érintett kórház főigazgatóját, hogy kép-, hang- és videófelvétel készítését tilalmazó intézkedését vonja vissza, gondoskodjon az intézményben ellátottak jogaikról való megfelelő tájékoztatásáról. Az alapvető jogok biztosa kezdeményezte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatójánál, hogy intézkedjen más egészségügyi intézmények által hasonló tárgykörben kiadott korlátozások, illetve tilalmak felülvizsgálata érdekében, egyúttal felkérte, hogy segítse elő az egészségügyi intézményben tartózkodók emberi méltóságának, információs önrendelkezési jogának az érvényesülését biztosító tájékoztatást. Emellett az ombudsman azzal a kéréssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez, hogy fontolja meg az állásfoglalás alapján a jelentésben feltárt gyakorlat tekintetében az egészségügyi intézményeknél átfogó adatvédelmi vizsgálat kezdeményezését.

A jelentés ide kattintva érhető el.