Az alapvető jogok biztosa a gyermekvédelmi közvetítői eljárásról

Az alapjogi biztos vizsgálata azokat a hiányosságokat és problémákat kívánta feltárni, amelyek a meglévő jogi szabályozás dacára akadályozzák a gyámhatóságok által elrendelhető gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárások hatékony és általános alkalmazását. A mediációs mechanizmusok ugyanis számos ügyben képesek lennének segíteni a gyermek legjobb érdekének közös felismerését és érvényesülését. Székely László ombudsman a visszásságok orvoslása érdekében részletes ajánlásaival a szaktárcák vezetőihez fordult.

A mediáció lényege, hogy az eltérő álláspontú, szembenálló felek vitájában egy kölcsönösen elfogadott és pártatlan harmadik fél segít feltárni a konfliktus okát, a megoldás mindenki számára elfogadható lehetőségét. Ez a harmadik fél, a mediátor nem dönt, hanem segít a megegyezésben. Még 2012-ben átfogó ombudsmani vizsgálat tekintette át a mediáció és más alternatív konfliktuskezelés alkalmazásának helyzetét és lehetőségeit a gyermekközpontú igazságszolgáltatásban. E hat év előtti vizsgálat óta számos jogszabályi változásra került sor, emellett nagy számban érkeznek a biztoshoz a különélő szülővel való kapcsolattartás szabályozását, végrehajtását érintő panaszok. Az egyedi vizsgálatok során is körvonalazódott, hogy e területen a gyermeki jogok fokozottan sérülhetnek. Ezért a biztos újabb, a békés megoldás lehetőségét előtérbe helyező gyermekvédelmi közvetítői eljárás gyakorlati alkalmazására fókuszáló átfogó vizsgálatot indított, amelynek központi kérdése az volt, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet megfelelő keretet nyújt-e a gyermekvédelmi közvetítői eljárás hatékony alkalmazásához. 

A biztos részletes tájékoztatást kért a megyei és fővárosi kormányhivataloktól, az érintett civil szervezetek vezetőitől. A válaszokból azt állapította meg, hogy az utóbbi években elenyésző számban rendeltek el gyermekvédelmi közvetítői eljárást: 2016-ban a jogerősen befejezett kapcsolattartási ügyek kevesebb, mint egytizedében kezdeményeztek mediációt. A kormányhivatalok ezt azzal indokolták, hogy a kompromisszumkészségre hajló feleknek a hatóság előtt nagy arányban sikerül megegyezniük. Az is kiderült, hogy a jelenlegi jogi környezet a bürokratikus eljárást erősíti, nem nyújt megfelelő keretet a mediációs eljárás hatékony alkalmazásához, ami így túl időigényes, anyagilag megterhelő, a mediátorok pedig a munkaidővel nehezen összeegyeztethető időpontokban állnak csak rendelkezésre. A szakemberhiány miatt az országos szintű, területi lefedettség nem megoldott: 2017-ben az Országos Szakértői Névjegyzék 288 szakértőjéből csak kilencen szerepelnek a „konfliktuskezelés, gyermekvédelmi közvetítés, mediáció” rovatban. A békés megoldást, a gyermeki jogok védelmét leginkább biztosító mediációs eljárások alkalmazására pedig épp a kapcsolattartások végrehajtására indított eljárásokban lenne leginkább szükség, ahol az elhúzódó, illetve az ismétlődően megindított gyámhatósági eljárások sok esetben a szülők közötti konfliktusok elmérgesedéséhez vezetnek. 

A gyermekvédelmi közvetítői eljárások bevett gyakorlattá válásának feltétele a jogszabályi környezet teljes belső összhangja. A biztos megállapította, hogy az ellentmondásos jogszabályi környezet akadályozza a gyermekvédelmi és a támogatott közvetítői eljárások megfelelő alkalmazását. A jelentés rámutat, hogy a mediáció eredményessége nagyrészt azon múlik, hogy ténylegesen sikerül-e elejét venni a felek közötti elhúzódó kapcsolattartási konfliktusoknak, minél hamarabb mediációra terelni az ügyet. Így indokolt már az alapellátás, illetve a családsegítés folyamatában hangsúlyosabbá tenni a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségét, már a családgondozás folyamatába beépíteni azt. A jelentés kitér arra, hogy például a kapcsolattartás végrehajtására vonatkozó gyámhatósági eljárás előfeltétele lehetne - mintegy első lépésként - egy mediációs megbeszélésen való részvétel. 

A biztos megállapította, hogy a közvetítők képzési rendszerében jelenleg nem vagy csak esetleges módon jelennek meg a gyermekjogi ismeretek. Szükséges ezért a képző és továbbképző intézmények minőségellenőrzésének, szakmai felügyeletének kiépítése. Aggályos, hogy nincs egységes értékelés a lefolytatott eljárásokról, jelenleg hiányzik a kliensi értékelés és az utánkövetés is, holott ezek megteremtése javítaná a közvetítői eljárások minőségét, erősítené megbízhatóságát, elősegítené a magasabb elfogadottságát. Fontos lenne tisztázni a közvetítői eljárás alkalmazhatóságának feltételeit erőszakos előzmény esetén, illetve az ítélőképesség birtokában lévő gyermekek meghallgatása során. A biztos aggályait fejezte ki annak kapcsán, hogy ezekről nem áll rendelkezésre módszertani útmutató. Az igénybevétel ösztönzésére nagyobb hangsúlyt kell helyezni a gyermekvédelmi közvetítői eljárás kampányszerű, a tévhiteket eloszlató, közérthető bemutatására, a szülők és gyermekek számára készülő tájékoztató füzetek, brosúrák megjelentetésének támogatására.

Jelentésében Székely László alapjogi biztos az igazságügyi miniszternél kezdeményezte a családjogi és gyermekvédelmi közvetítői eljárás hatályos szabályozásának teljeskörű áttekintését, a gyámhatósági eljárásokra vonatkozó szabályok összhangjának megteremtését. Az emberi erőforrások miniszterétől kérte a közvetítőket képző intézmények képzései, továbbképzései minőségellenőrzésének elrendelését. Kezdeményezte a közvetítői névjegyzék mielőbbi aktualizálását, naprakész vezetését. Kérte a minisztert, hogy intézkedjen szakmai módszertani útmutató előkészítéséről, illetve biztosítsa a kapcsolattartási ügyekkel foglakozó gyámügyi ügyintézők részvételét térítésmentes mediációs alapképzésen, továbbképzésen, egyéb szakmai tréningen, valamint támogassa a közvetítői eljárások népszerűsítését célzó kampányokat, közérthető tájékoztató anyagok elkészítését.