null Az alapvető jogok biztosa a Gyermekjogok napja alkalmából

25 éves az ENSZ égisze alatt elfogadott Gyermekjogi Egyezmény. A gyermekek jogainak védelméért kiemelten felelős ombudsman, Székely László az évforduló apropóján egyszerre tartja fontosnak az eltelt 25 év magyar vonatkozású eredményeire és a jelen problémáira, kihívásaira való figyelemfelhívást.

A Gyermekjogi Egyezmény különleges helyet foglal el a nemzetközi jogvédelemben, és nem csupán azért, mert az egyik legszélesebb körben elfogadott emberi jogi dokumentum, amely átformálta a gyermekek jogairól való közgondolkodást és a mindennapi gyakorlatában kézzelfogható változásokhoz vezetett az oktatástól és az egészségügytől egészen a büntető igazságszolgáltatásig. Az Egyezmény világossá tette, hogy a gyermekek nem csökkentett tartalmú, hanem valódi, kikényszeríthető alapjogokkal bíró személyek, akik azonban kiszolgáltatottságuk okán – a szülők és a család adta védelem és támogatáson túl – az állam és a társadalom részéről többletfigyelmet és többletgondoskodást is érdemelnek. Mára a bíróságok és hatóságok előtt, a jogszabályok előkészítése során is alapvetés, hogy a gyermekek minden mást megelőző érdekét figyelembe kell venni.

Magyarország az elsők között, 1991-ben hirdette ki a Gyermekjogi Egyezményt, ám a benne foglalt szemléletváltás csak hosszú évek után járt eredményekkel. A gyermekvédelmi törvény születése, a közoktatási, az egészségügyi tárgyú vagy a büntetőjogi törvények Egyezményhez igazítása, az Alkotmánybíróság határozatai révén és a gyermekjogvédelemben dolgozó szakemberek erőfeszítései folytán jelentős változás mutatható ki. Emellett kulcskérdés az emberi jogi nevelés, a jogtudatosság is ezen a sokszereplős, sokérdekű területen. A gyermeknek és a szülőnek tisztában kell lenniük a jogaikkal, a jogérvényesítés lehetőségeivel, de a jogaik határaival, a felelősséggel és az együttműködés kereteivel is.  Az emberi jogok, illetve a gyermeki jogok nem dísztárgyak, amelyeket csak ünnepi alkalmakkor veszünk elő, hanem hétköznapi használatra valók.

A gyermekbarát igazságszolgáltatás, a gyermeket ért jogsérelmek megelőzése során elért eredmények mellett hangsúlyosan kell szólni a jelen problémáiról, kihívásairól. Nemcsak beszélni, hanem közösen tenni is kell azért, hogy a veszélyeztetettként nyilvántartott 200 ezer gyermek hatalmas száma csökkenjen, és hogy visszaszorítsuk a jelenleg mintegy 400 ezer gyermeket érintő, egyre növekvő gyermekszegénységet. Meg kell, hogy előzzük azt, hogy bár működik a gyermekvédelmi jelzőrendszer, mégis előforduljon olyan eset, ahol az elhanyagolás, bántalmazás következményeként gyermekek sérülnek meg, veszítik az életüket. Az egyén szintjén tragikus, az egész társadalomra veszélyes tendenciák visszafogásához minden szereplő közös és aktív közreműködése, felelősségvállalása kell, az eseti bűnbakkeresés, egymásra mutogatás káros és eredménytelen. Akkor van esély előrelépni, ha a rendelkezésre álló anyagi forrásokból a lehető legtöbbet fordítunk a gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézményrendszerre, az ellátási és védelmi szint további javítására.

Az alapvető jogok biztosa abban tud közreműködni, hogy rámutat mind a gyermekek jogait érintő hatósági gyakorlat, jogi szabályozás visszás elemeire, mind a jó gyakorlatokra, kezdeményezésekre, együttműködési formákra, pozitív, követendő példákra. Működteti a felnőttek és gyermekek számára egyaránt nyitott elérhetőségeit, segít és tájékoztat, fórumot biztosít a terület valamennyi szereplője számára. Ahogyan eddig is, úgy ezután is.

 

A jeles évfordulót a Magyar Posta alkalmi bélyegzéssel örökíti meg, az ombudsman gyermekjogi honlapjának egyik rajza alapján készült bélyegzőlenyomat november 20-án és az azt követő napokban a Filapostán (Budapest V. kerület, Bajcsy-Zsilinszky út 16.) személyesen igényelhető.