Az alapvető jogok biztosa a felügyelt kapcsolattartás személyi és tárgyi feltételeinek biztosításával kapcsolatos gyakorlati és szabályozásbeli problémákról

Az alapjogi biztos egy konkrét panasz vizsgálatát hivatalból kiterjesztve megállapította, hogy a család- és gyermekjóléti központokban biztosított felügyelt kapcsolattartások jelenlegi feltételrendszere, szabályozási környezete, az érintett szervek együttműködése, eljárása is komoly aggályokat vet fel. Székely László ombudsman az érintett gyermekek és hozzátartozók jogai szempontjából is visszás helyzet mielőbbi rendezése érdekében részletes ajánláslistát küldött a szaktárca és a kormányhivatalok vezetői számára.

A biztoshoz forduló nagyszülő ismertette, hogy bár a jogerős határozat szerint az unokáival való kapcsolattartásra jogosult a gyámhatóság e célra rendelt helyiségében havonta egy nap, azonban a találkozásra nem került sor, mert nem áll rendelkezésre a kapcsolattartáshoz szükséges helyiség. Mivel a panaszbeadvány kapcsán felmerült rendszerszinten is a felügyelt kapcsolattartás személyi és tárgyi feltételeinek hiánya, a biztos az egyedi ügyben folytatott vizsgálatát hivatalból kiterjesztette a kapcsolattartáshoz való jog érvényesülése feltételeinek országos áttekintésére.  

A jelentés rögzíti, hogy a gyermeket a kapcsolattartás minden esetben jogként illeti meg, ami sérül akkor, ha az elhúzódó eljárás, a tárgyi-személyi feltételek hiánya, elégtelensége okán a kapcsolattartásra jogosult személy nem tud élni e jogával. Magyarországon a kapcsolattartási jog biztosításának konkrét felelősei a gyámhatóságok, a felügyelt kapcsolattartás biztosításának címzettjei jogszabályi kötelezettség szerint a család- és gyermekjóléti központok, önkéntesen pedig a család- és gyermekjóléti szolgálatok is biztosíthatják. Az ombudsman kiemelte, hogy a felügyelt kapcsolattartás a családi kapcsolat újraépítését, helyreállítását célzó átmeneti, kontrollált kapcsolattartási forma. Lényege, hogy a gyermek úgy élhessen a szülővel, illetve más személlyel való kapcsolattartás jogával, hogy közben a lehető legkisebb mértékben traumatizálja egy fennálló konfliktus, ne tegyék ki veszélyeztetett helyzetnek. A jogintézmény révén a kapcsolattartás résztvevői hozzásegíthetőek ahhoz, hogy az egyedileg szükséges idő elteltével, önállóan, felügyelet nélkül élhessenek kapcsolattartási jogukkal.

A konkrét ügyben a hatóság elismerte, hogy egy feloldhatatlan és jogellenes helyzet alakult ki, amely miatt a felügyelt kapcsolattartás 2015 novembere óta nem valósulhatott meg. A vizsgálat feltárta, hogy a jogerős, végrehajtható felügyelt kapcsolattartásról való döntést technikai okok miatt egyáltalán nem hajtották végre és ennek megoldására, pótlására észszerű időn belül nem történt megfelelő intézkedés. A biztos megállapította, hogy a kialakult helyzet a jogbiztonságot, a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás követelményét, a kapcsolattartásra jogosult panaszos tisztességes eljáráshoz és a gyermeknek a védelemhez és gondoskodáshoz való jogát is sérti.

A biztos az országos helyzet áttekintése során feltárta, hogy a kapcsolattartási ügyelet tárgyi feltételeit megfelelően részletező jogi szabályozás hiánya, a személyi és a tárgyi feltételek elégtelensége miatt a felügyelt kapcsolattartásokra vonatkozó jogerős határozatokban foglaltak esetlegesen valósulnak meg, a pótlás pedig nehézkes. A kapcsolattartási ügyeletek szakemberei számára kiemelt probléma a hétvégi elérhetőség biztosítása. A biztos szerint a kapcsolattartási ügyelet részletszabályainak kidolgozása során a hétvégi kapcsolattartási alkalmak esetében is olyan minimumkövetelményeket kell meghatározni, amelyek rögzítik, hogy mely napokon, milyen időtartamban, milyen lehetséges ellentételezés mellett teremthető meg a felügyelt kapcsolattartás.

Székely László ombudsman megállapította, hogy a felügyelt kapcsolattartás átmeneti jellegének biztosítását, az észszerű időn belül való továbblépés lehetőségét akadályozza az intézmények közti hatékony együttműködés hiánya. Különösen az aggályos, hogy ha a gyámhatóság nem fordít kellő figyelmet, nem épít igazán azon javaslatokra, amelyek az érintettekkel közvetlen kapcsolatban álló család- és gyermekjóléti központoktól érkeznek. Jelenleg az első kapcsolattartás során kerül sor a megállapodás megkötésére, illetve a házirend ismertetésére, így csökken a valódi kapcsolattartásra fordítható idő. Átgondolásra érdemes, hogy a felügyelt kapcsolattartást elrendelő döntést magát a kapcsolattartást biztosító intézménynek is eljuttassák, a bírósági végzésben, ítéletben vagy gyámhatósági határozatban minden esetben jelöljék meg a kapcsolattartás első alkalmát.

A biztos felkérte a konkrét ügyben eljáró gyámhatóság vezetőjét, hogy soron kívül tegye meg a szükséges intézkedéseket a felügyelt kapcsolattartási alkalmak pótlása és azok jövőbeli biztosítása érdekében. Javasolta az emberi erőforrásokért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a hatályos jogszabályi rendelkezések kiegészítését a kapcsolattartási ügyelet biztosításának alapvető tárgyi feltételeire, az alkalmak pótlására, a hétvégi kapcsolattartás biztosítására vonatkozó minimumszabályokkal és tekintse át a család- és gyermekjóléti központok kapcsolattartási ügyeletei személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állását. Kezdeményezte, hogy intézkedjen egy külön kapcsolattartási ügyeletekre vonatkozó szakmai módszertani útmutató elkészítéséről, kiadásáról és a családsegítő és gyermekjóléti központok számára való elérhetőségről. A biztos felkérte a kormányhivatalok vezetőit, hogy a gyámhatóságok a felügyelt kapcsolattartás elrendelésekor, azok alatt fokozottan működjenek együtt a család- és gyermekjóléti központokkal, a döntéseik indokolásakor adjanak figyelemfelhívó tájékoztatást a kapcsolattartásra jogosultnak a felügyelt kapcsolattartást biztosító gyermekjóléti központ, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat elérhetőségéről, hívják fel a figyelmet az előzetes bejelentkezési kötelezettségre.