null A szándék látszik, az eredmény kevésbé - az ombudsman vizsgálata a hazai médiaértés-oktatás helyzetéről az iskolákban

Az ombudsman szerint kevés az iskolákban a szakképzett médiatanár, a Nemzeti Alaptantervben a médiaértés nem önálló tantárgy, a meghatározott óraszám és szakmai tartalom inkább ajánlás, valamint hiányzik belőle az online bántalmazás és az internet veszélyei kezelésének módja. Az alapvető jogok biztosa első lépésként arra kérte fel az emberi erőforrások miniszterét, hogy készüljön a médiaértés-oktatás hatékonyságát felmérő, átfogó kutatás, helyzetelemzés, legyen szakirányú pedagógusképzés, a tanárképzés tananyagában pedig szerepeljen az online bántalmazás elhárításának tematikája.

Székely László hivatalból indított vizsgálatában áttekintette, hogy – kötelező óraszám növekedés nélkül – milyen módon lehetne felkészíteni a tanulókat a felelős média- és internethasználatra, megvédeni őket a káros tartalmaktól. Az ombudsman átfogó jelentésében kiemelte, hogy gyermekeink csak akkor tudják megérteni az őket körülvevő digitális világot, ha képesek értően, kritikusan megítélni a hallott és látott információkat, vagyis az elektronikus médiára, az internetre és az információtechnológiai eszközök mindennapi használatára épülő világunkban nem lehet eléggé hangsúlyozni a médiaértés-oktatás jelentőségét.

2013 óta a Nemzeti Alaptantervben (NAT) a vizuális kultúra tantárgyba beépülve elméletben valamennyi korosztály számára megjelennek a médiaműveltség ismeretei. A médiaértés azonban nem önálló tantárgy, és az esetek többségében nem szakirányú végzettséggel rendelkező tanárokra hárul a médiaismeret oktatása. Elvben ugyan a tanulók teljes körű médiaismereteket szerezhetnek, a NAT előírásaiban megjelenő szakmai tartalom, követelmény, célrendszer azonban gyakorlatilag inkább egy külső formális elvárást takar, amiben az óraszámok, a szakmai tartalmak ajánlásként funkcionálnak.

Az alapvető jogok biztosa széles körben kért információkat a szaktárcától, a területtel foglalkozó, meghatározó civil és szakmai szervezetektől, illetve állami intézményektől. A válaszokból az derült ki, hogy a médiával, digitális világgal kapcsolatos ismeretek átadására szánt időkeretet jellemzően nem használják fel, a kreatív, gyakorlati készségek fejlesztése nem jelenik meg hangsúlyosan a helyi tantervekben. A médiaoktatásra fordított időkeret és szakmai tartalom tehát esetleges, rendszerint helyi, vagyis iskolai, illetve a tanár személyes döntésén múlik.  A médiatanárok mindössze 20-30 százaléka rendelkezik szakképesítéssel, és – kötelező előírások híján – médiaismereteket ma az a tanár oktat, akit a tárgy érdekel, vagy akit megbíznak vele, szakképesítéstől, valós tudástól függetlenül.

A jelentés rögzíti, hogy az alacsony óraszámok, állandó összevonások, korszerűtlen oktatási megoldások választása, a szakképzettséggel és kompetenciával rendelkező pedagógusok kis száma miatt a médiatudatosságra nevelés elsikkad az oktatási rendszerben, így egyelőre csak a szándéka látszódik, eredmény kevésbé. A tanárképzés rendszerében nem szerepelnek az internet veszélyeire, az online bántalmazás jelenségére, kezelésének módjára vonatkozó ismeretek, és ezt maga a NAT sem határozza meg külön fejlesztési célként. Az ombudsman szerint ez azért is komoly probléma, mert a gyermekek sok esetben nincsenek tisztában a mind gyakrabban előforduló online bántalmazás jelenségével, nincsenek ismereteik azokról a segítő szervezetekről, hatóságokról, amelyek a visszaélésekre adott válaszoknál, az interneten megélt traumák feldolgozásában a segítségükre lehetnének.

A gyermekek jogainak védelméért külön is felelős biztos mindebből azt állapította meg, hogy a rendszerszintű problémák, a megfelelő kompetenciával rendelkező, szakképzett pedagógusok hiánya, a médiaértés-oktatás ismeretanyagának a gyakorlatban ellentmondásos, hiányos átadása a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz, művelődéshez való jogával összefüggő visszásságot okoz, jogsérelem közvetlen veszélyét veti fel.

Székely László felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy kezdeményezze a médiaértés-oktatás hazai helyzetének átfogó állapotfelmérését, javasolta a pedagógusok szakirányú ismereteinek, készségeinek fejlesztését, a szakképesítéssel rendelkező pedagógusok létszámának növelését. Az ombudsman a NAT jelenlegi célrendszerének és a pedagógusképzés rendszerének felülvizsgálatát is kérte, hogy a képzési követelmények között az online bántalmazás jelenségével kapcsolatos ismeretek is mielőbb helyet kapjanak.