Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Március 21-ét 1966-ban nyilvánította az UNESCO a rasszizmus elleni küzdelem világnapjává, megemlékezve arról, hogy 1960-ban ezen a napon a dél-afrikai Sharpeville városában brutálisan meggyilkoltak az apartheid rendszer ellen tiltakozó 69 aktivistát. A rasszizmus, az intolerancia és a diszkrimináció elleni küzdelem nemzetközi térnyerésének köszönhetően azóta e nap köré szerveződött a Rasszizmus elleni Európai Hét programsorozata, mely ebben az évben március 18-tól 26-ig tart. Ebben az időszakban szerte a kontinensen számos kormány, nem kormányzati szerv, civil közösség, iskolák, önkormányzatok és magánszemélyek fejezik ki valamilyen közvetlen cselekvéssel, gesztusokkal vagy pusztán a rasszizmus elleni összefogás fontosságáról szóló üzenet minél több emberrel való megosztásával, hogy elkötelezettek egy toleránsabb társadalom építése iránt.

A korábbi kisebbségi ombudsmanok, majd az átalakult alapjogvédelmi rendszerben az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi biztoshelyettes következetesen figyelmeztettek arra, hogy az antiszemitizmus, rasszizmus, homofóbia és xenofóbia jelenléte veszélyezteti társadalmunk megfelelő működését, és ezen kirekesztő, megbélyegző, méltóságot sértő magatartások ellen mindannyiunknak kötelességünk fellépni. A fentiek folytatása nem pusztán hivatali hagyomány, de erkölcsi kötelezettség és emberi meggyőződés is számomra.

A március 21-én az Európa Tanács Budapesti Ifjúsági Központjában tartott antirasszista rendezvényhez kapcsolódva fontosnak tartom hangsúlyozni a gyülőletbeszéd elleni küzdelmet, amely napjaink egyik meghatározó kihívása. Ezért segítem stratégiai partnerként az Európa Tanács No Hate kampányának magyarországi megvalósításához kapcsolódó „Szelíd szavakkal a gyűlölet ellen" – online gyűlöletbeszéd elleni nem formális nevelési programot.

Mint az alapvető jogok biztosának helyettese meggyőződésem, hogy a rasszizmus és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben kiemelten fontos szerepet játszik a gyermekek és fiatalok megszólítása, amelynek leghatékonyabb útja az emberi jogok oktatása. Ezzel ugyanis a következő generációknak olyan értékrendet közvetítünk, amelyben központi szerepet játszik a tolerancia, az alapvető jogok és a demokratikus értékek tisztelete.

Szalayné Sándor Erzsébet Prof. HC

egyetemi tanár, ombudsmanhelyettes