A jövő nemzedékek szószólójának aggályai a Kanadával tervezett szabadkereskedelmi megállapodás ügyében

A jövő nemzedékek szószólója, Szabó Marcel szerint az Európai Unió Bíróságának kellene választ adnia a kanadai szabadkereskedelmi megállapodással (CETA) kapcsolatos aggályokra.

Az Európai Tanács heteken belül dönteni készül az Európai Unió és Kanada között kötendő Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (CETA) szabadkereskedelmi szerződésének elfogadásáról. Magyarország Kormányának az e fórumon képviselendő álláspontját hazánk Alaptörvénye mellett elsősorban az Országgyűlés elsöprő többséggel meghozott határozata alapozza meg: a Kormány „ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amely veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz".

Szakértők értékelése szerint a CETA tervezete több ponton sincs összhangban ezekkel a kritériumokkal. Az Alaptörvény P) cikke által védett természeti erőforrások fenntartható használatát és a jövő nemzedékek számára való megőrzését veszélybe sodorhatja a környezeti és táji értékek megóvását is szolgáló európai agrárszabályozási és -támogatási rendszertől merőben különböző feltételek között, iparszerű módszerekkel termelő kanadai mezőgazdaság termékeinek dömpingszerű beáramlása az európai piacra. Ez az európai gazdákat is kevésbé fenntartható gazdálkodási módszerek használatára ösztönözné. Konkrétan sérti hazánk GMO-mentességének Alaptörvényben deklarált elvét a CETA „biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálására" irányuló célkitűzése. A „tudományos alapú" szabályozási megközelítés gyengítheti az európai szabályozás egyik szilárd alapjának, az elővigyázatosság elvének érvényesülését. A CETA akadályozná az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseinek elérését, a fosszilis energiahordozók használatának korlátozását és a megújuló energia térnyerésének ösztönzését.

A fenti – közpolitikákkal és szabályozási kérdésekkel kapcsolatos – jogviták eldöntésére a CETA egy, számos jogi szakértő szerint éppen antidemokratikus vonásai miatt bírált vitarendezési-befektetésvédelmi mechanizmust, azaz befektetési bírósági rendszert alkalmazna. A vitás ügyekben nem a minden külső befolyástól mentes, a köz szolgálatában álló, közpénzből javadalmazott, állandó bírák hozhatnának döntést, noha ez minden független bíráskodás alapfeltétele. A befektetési döntőbíráskodás gyakorlatában a magántulajdon jogával szemben alárendelt szerepet játszanak a demokratikus alapjogok.

Az egyezmény vitarendezési mechanizmusa az Európai Unió bírósági rendszerével párhuzamos jogalkalmazási rendszert hozna létre, noha az Európai Bíróság már több esetben is állást foglalt arról, hogy kizárólagos hatáskörének korlátozása sérti az európai jogot. Hasonlóan látja a Német Bírói Szövetség, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, az Európai Unió hivatalos konzultációs testülete is, amely utóbbi elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy az Európai Bíróság előzetesen megvizsgálja, megfelelnek-e az uniós jognak az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokba beépítendő befektetésvédelmi mechanizmusok.