A jövő nemzedékek szószólója a tervezett MOL-toronyházról

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója aggodalmát fejezi ki azért, mert Budapest világörökségi védelem alatt álló tájértékeit, a főváros egységes látképét veszélyben látja

A tervezett BudaPart városnegyed keretében megépítendő magasház ötlete nyilvánosságra kerülése óta komoly szakmai bírálatok kereszttüzében áll. Az urbanisztika vezető képviselői is megfogalmazták aggályaikat a városképet meghatározó történelmi épületek, sőt a budai természetes magaslatok fölé emelkedő toronyház építésével kapcsolatban, amely súlyosan megzavarná a budai városkép harmóniáját. A történelmi városkép a nemzet közös kulturális örökségének része, amit az Alaptörvény P) cikke értelmében az állam és mindenki kötelessége a jövő nemzedékek számára megőrizni. Része egyben a kulturális világörökségnek is, ami nemzetközi védelem alatt áll. A magasházak építése természetesen nem lehet eleve kizárt a fővárosban sem, amennyiben az építkezés a világszerte ismert látképet nem ennyire károsan befolyásoló helyen valósul meg.

Bándi Gyula messzemenően egyetért a kormány nemrég megfogalmazott álláspontjával: Budapest UNESCO világörökségi besorolását semmi még csak nem is fenyegetheti. A Kopaszi-gátnál tervezett magasház ugyanakkor a történelmi budai tájkép megváltozása révén kézzelfoghatóvá teszi ezt a veszélyt. Mint Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke rámutat: a városban három kiemelkedő pont, három kupola található: az Országházé, a Bazilikáé és a Budavári Palotáé. Ezek politikai-nemzeti-transzcendens értékeket hordozó épületek. A főváros most elfogadott településképi arculati kézikönyve szerint Budapest hagyományos panorámája védendő. Meg kell őrizni az épített és a természeti elemek harmóniáját, kiemelten a világörökségi területet, valamint a védőterületet érintő rálátásokat és kilátásokat. Magas épület csak oly módon helyezhető el, hogy a város panorámájának arányossága – a világörökségi védettségi követelményeknek megfelelően – megmaradjon.

Az ICOMOS (az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete), valamint a Világörökségért Alapítvány is figyelmeztetett: a tervezett 120 méteres magasság és a helyszín sem hagyható jóvá a világörökségi központtal való egyeztetés nélkül. A szószóló a kormányállásponttal összhangban úgy látja, nem kockáztatható, hogy a veszélyeztetett világörökségi listára kerüljünk, vagy akár visszavonják a világörökségi státuszunkat.

Mindezek alapján Bándi Gyula szorgalmazza, hogy a felmerülő aggályokat a tervezés során az UNESCO illetékeseivel folytatott szakmai párbeszédben tisztázva és azokat elhárítva épüljön meg a főváros arculatát hosszú távon és jelentősen befolyásoló épület. Ez egyébként a beruházást tervező MOL fenntarthatósági politikájával is összhangban álló lépés lenne, hiszen a cég  – hirdetve környezeti tudatosságát – saját fenntarthatósági összegzésében kiemeli: „A fenntartható fejlődés eléréséhez minden társadalmi szereplő hozzájárulása szükséges: az egyének a mindennapi viselkedésükkel és fogyasztási szokásaikkal, a kormányzati szervek a megfelelő szabályozással és piaci ösztönzéssel, a civil szervezetek a közérdekek képviseletével és végül a vállalatok a termékeik és szolgáltatásaik fenntarthatóvá alakításával tehetnek a legtöbbet. Egy részvénytársaság számára ehhez a „vállalati fenntarthatóság” nyújtja a legjobb keretet, melynek lényege, hogy a társaság a hosszú távú gazdasági sikeréhez fontos tényezőket, a környezetvédelmi kihívásokat és a társadalmi hatásokat is figyelembe veszi működése során.” Nem kérünk tehát mást e nagyvállalattól, mintsem hogy elveit a gyakorlatban is alkalmazza, törekedve olyan megoldásra, amely figyelemmel van lépéseinek környezeti és társadalmi hatásaira.

Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója