A jövő nemzedékek szószólója a szabadtéri fesztiválok hanghatásainak szabályozási problémáiról

A jogi szabályozás hiányosságait, a zajterhelési határértékek problémáit, a helyi zajvédelmi szabályok elégtelenségét, egy esetben pedig a hatósági eljárás ellentmondását állapította meg a Balaton és a Velencei tó mellett, a Szigeten, valamint a debreceni Nagyerdőben tartott fesztiválok átfogó vizsgálatában Bándi Gyula. A jövő nemzedékek szószólója az egészséges környezethez, valamint a jogbiztonsághoz való jog sérelmét állapította meg és az agrárminisztert jogalkotási lépésekre, az érintett önkormányzatokat a helyi rendeletek módosítására kérte fel.

A szabadtéri zenei fesztiválok zavaró hanghatásai miatt nem csak a közelben lakók, hanem a rendezvények helyszínétől távolabb – akár a Balaton, a Velencei tó vagy a Duna túlsó partján és egyes fővárosi kerületekben – élők is jelentős számban küldtek panaszokat a hatóságoknak és az alapvető jogok biztosának hivatala részére. A szószóló az egybehangzó tartalmú beadványok nyomán indított  eljárást, amely az elmúlt években megrendezett   SZIGET Fesztivál, a Balaton Sound, a  Strand-B.My Lake, az EFOTT, az Agárdi Popstrand, és a nagyerdei Campus Fesztivál zajhatásaira és a rájuk vonatkozó szabályozás ellentmondásainak vizsgálatára is kiterjedt.

A vizsgálati eredményeket összefoglaló jelentés megállapította például, hogy a fesztiválok zajvédelmi szabályozása kettős vonzatú és gyökeresen eltérő rendelkezéseket tartalmaz aszerint, hogy a fesztiválok területe közterületnek minősül-e, vagy sem. Ha egy szabadtéri fesztivált csak részben, vagy esetleg nem közterületen rendezik, arra a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló kormányrendelet irányadó, ha viszont kizárólagosan közterületen rendezik meg, a központi szabályok nem vonatkoznak rájuk, csupán az adott helyi önkormányzat zajvédelmi rendelete. A helyi rendelettel való zajvédelmi szabályozás tényleges korlátja ugyanakkor a település közigazgatási határa: a helyi önkormányzat rendelete csak e határokon belüli,  helyi környezetvédelmi ügyekre vonatkozhat. Ha azonban egy fesztivál zajvédelmi hatásterülete más településeket is érint (mint a vizsgált esetekben), a helyi rendelet a „határon túli” zajhatásokra már nem vonatkozik.

Mindez a gyakorlatban azt is jelenti például, hogy a helyi rendeletben kijelölt zajvédelmi hatóság a település közigazgatási határain kívül más településen nem ellenőrizheti a zaj mértékét. A jövő nemzedékek szószólója szerint a szabályozás kettősségéből fakadó ellentmondásai, valamint a gyakorlatban is megmutatkozó hiányosságai sértik a jogbiztonság elvét és az egészséges környezethez való jogot.

További probléma, hogy a távolabbi területekre a zenei fesztiválok hanghatásainak alacsony és metrikusan ismétlődő, szubbasszus frekvenciája jut el és okoz zavaró hatást, amely zajjellemző különbözik a határértékekkel szabályozott üzemi, sport és szórakoztató tevékenységekre egységesen vonatkozó zajterhelésének karakterétől, a hatályos szabályozásban e speciális zajjellemző figyelembevétele nem érvényesül megfelelőképpen.

A jelentés rámutatott arra is, hogy egyes, kizárólag vagy részben közterületi szabadtéri zenei fesztiválok esetén a helyi zajvédelmi hatóság az engedély megadásakor a jogszabályban megengedettnél magasabb „kedvezményes” határértékeket állapított meg, noha a jogszabály szerint e kedvezményes határértékek csak a nem közterületen megtartott alkalmi rendezvényekre vonatkoznak.

A jövő nemzedékek szószólója mindezek nyomán felkérte a környezetvédelemért felelős agrárminisztert, hogy megfelelő jogalkotás kezdeményezésével oldja fel a szabadtéri zenei fesztiválok zajhatásaival kapcsolatos szabályozás ellentmondásait és hiányosságait. A szószóló javasolta az érintett önkormányzatoknak, hatóságoknak , hogy a jelentés megállapításait vegyék figyelembe a jövőben mind a zajvédelmi hatósági eljárás, mind pedig a helyi zajvédelmi rendeletek megalkotása során.

A teljes jelentés itt olvasható.