A jövő nemzedékek szószólója a légiforgalom zajterhelésének csökkentéséért

A dinamikusan növekvő hazai légiforgalom okozta, már ma is tömeges lakossági panaszokat okozó zajterhelés tervszerű csökkentése érdekében a polgárok éjszakai nyugalmát garantáló jogi és érdekeltségi rendszer megteremtését szorgalmazza, valamint a légiforgalmi jogi szabályozás átfogó felülvizsgálatát kéri az illetékes minisztertől a jövő nemzedékek szószólója, Bándi Gyula.

A jövő nemzedékek szószólója a polgárok egészséges környezethez való, Alaptörvényben garantált jogának érvényesülését vizsgálva a zajterhelés elleni fellépésnek is kiemelt figyelmet szentel. Ez annál is inkább indokolt, mert az ombudsmani hivatalnál vizsgált környezeti ügyek között a zajpanaszok kiemelkedő számban jelennek meg. Egészségügyi kutatások szerint az emberi szervezet nem képes megszokni a zaj zavaró mértékű hatását, az egészségkárosodáshoz vezet – ez azon a közelmúltbéli kerekasztal-rendezvényen is elhangzott, amelyet a szószóló a szabályozói, hatósági, civil és szakmai szervezetek képviselőinek részvételével szervezett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működéséből fakadó zajterhelésről. 

A szószóló emlékeztet elődje, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa állásfoglalására, amely szerint más alapjogokkal, illetve alkotmányos értékekkel való ütközés esetén az egészséges környezet és a jövő nemzedékek érdekeinek különös védelmét kell biztosítani. Figyelembe kell venni azt is, hogy a polgárok ezreit sújtó légiforgalmi zaj a lakóingatlan használatának korlátozottsága folytán közvetlenül érinti a magántulajdonhoz fűződő alapjogot is. Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint alapvető jog csak más alkotmányos alapjog, alkotmányos érték vagy cél védelme és érvényesülése érdekében, az elengedhetetlenül szükséges mértékben korlátozható.

A légiközlekedés nem közszolgáltatás, célja gazdasági haszon elérése, ez tehát önmagában nem igazolhatja az egészséges környezethez és a tulajdonhoz való alapjog korlátozását. Az Alkotmánybíróság azonban arra is rámutat, hogy alkalmanként a magánérdek közvetetten az egész közösség érdekeit is szolgálhatja, mint a légiközlekedés esetében is. A legnagyobb repülőtér működése kétségkívül a nemzetgazdaság és a közösség érdekét is szolgálja, ugyanakkor Bándi Gyula szerint a zavarás mértéke és szükségessége az alapvető jogok érvényesülésének szempontjából értékelendő. Nyereségorientált gazdálkodó szervezetektől ilyen körülmények között elvárható, hogy a működésükkel együtt járó zavarás káros következményeit az érintettek számára méltányos módon enyhítsék.

Az Alkotmánybíróság az egészségügyi határértékeket az egészséges környezethez való jog garanciájának tekinti. Szakértők szerint ugyanakkor a zaj mérésére ténylegesen alkalmazott átlagszámításos módszer a légtéri zaj esetében nem tükrözi a rövid ideig tartó, ám igen jelentős zajhatás okozta valós egészségügyi terhelést. Egészségi szempontból különösen kritikus a mélyalvás időszakában elszenvedett zaj, ezért aggasztó, hogy az éjszakai átrepülések száma a járatok rendszeressé vált késései miatt a gyakorlatban meghaladja az eleve túl magasra tervezett értéket is.

Ha a sorozatos késések következmények nélkül maradnak, a légitársaságok nem is érdekeltek abban, hogy betartsák az előírásokat. Az államnak – polgárai védelmében és az Alaptörvényből eredő kötelezettségének érvényesítése érdekében – az előírások kikényszerítéséhez elegendően súlyos anyagi hátrányt jelentő szankciókat kell alkalmaznia, amelyek a légitársaságokat érdekeltté teszik a légiforgalom reális tervezésében. A befolyó bírságösszegnek pedig a lakosság zajterhelésének csökkentését kellene szolgálniuk. Mindezek miatt Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója kérte az éjszakai átrepülések számának az orvostudomány szerint elfogadható mértékűre csökkentését, valamint a szabálytalan repülési tevékenységek elleni hatékony hatósági fellépés biztosítását.