Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő Alapvető Jogok Biztosának Hivatala idén számos rendezvénysorozatot indít munkája és partnereinek bemutatása érdekében. Az egyik ilyen – kifejezetten a Magyarországon élő nemzetiségek védelméért felelős biztoshelyettes munkájához kötődő – terület a hazai nemzetiségeink sokszínű kulturális életének bemutatása. Ennek keretében 2015. április 8-án a Hivatal épületében nyílt kiállítás a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK) gyűjteményi anyagából, majd a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége (Verband Ungarndeutscher Autoren und Künstler – VUdAK) valamint a biztoshelyettes közötti együttműködés alapján április 24-én megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt a hazai modern német képzőművészetet bemutató tárlat is. A kiállítás a „JelenLét"/„DaSein" címet kapta, utalva arra, hogy az alkotók és alkotásaik a hazai kultúra szerves részét képezik és folyamatosan gazdagítják azt, miközben büszkén vállalják német nemzeti kötődésüket is.

A megnyitót egész napos műhelybeszélgetés előzte meg, amelynek témája a magyarországi németek XXI. századi JelenLéte és identitása volt. Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes bevezető gondolataiban hangsúlyozta: az elmúlt két évtizedben a nemzetiségek jogvédelmének egyik oszlopa a mindenkori nemzetiségi biztos, illetve biztoshelyettes intézménye volt, amely a közösségek érdekeit és integritását, mint értékes magot héjként védte a külvilág – sok esetben ártó – hatásai ellen. A biztoshelyettes asszony – utalva a korábbi roma tematikájú kiállításra is – hangsúlyozta továbbá, hogy a nemzetiségi jogok védelme esetében nem elég pusztán a jogi környezet professzionális ismerete és alkalmazása.  Tudatosan meg kell ismerni és folyamatosan szem előtt kell tartani azoknak a közösségeknek múltját és jelenét, valamint szubjektív önreflexióit, amelyek jogainak és érdekeinek védelméért a Hivatal munkatársai nap mint nap dolgoznak.

A művészet az egyik legösszetettebb emberi eszköz, éppen ezért alkalmas egy-egy alkotó, közössége és nemzete gondolatainak közvetítésére. A kiállítás a folyamatos párbeszéd és közös gondolkodás fontosságára hívja fel a figyelmet, egyben hangsúlyozza egymás kultúrája és értékei kölcsönös elismerésének fontosságát is – zárta gondolatait az ombudsmanhelyettes.

A közönség ezt követően két előadást hallgathatott meg a hazai németek életének egy-egy meghatározó szegmenséről. Bindorffer Györgyi szociológus és kisebbségkutató a közösség történetét mutatta be az első telepesek érkezésétől napjainkig, kiemelve azokat a kulturális tényezőket és értékeket, amelyek alapvetően meghatározták és meghatározzák a hagyományok megmaradását és lehetőséget adnak a folyamatos fejlődésre. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a német identitás továbbadása a következő generációk számára komplex feladat, amely nem csupán a rituálék megtanítását, hanem egy saját identitáskonstrukció belső kialakításának igényét is jelenti, ebben pedig a szülőknek, az iskolának és a nemzetiségi önkormányzatoknak egyaránt szerepe van.

Gerner Zsuzsanna nyelvész, a Németországi Szövetségi Köztársaság pécsi tiszteletbeli konzulja a német nyelv ismeretének és használatának tendenciáiról szerzett kutatási tapasztalatait megosztva felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a német nyelv továbbra is komoly értéket képvisel az identitásőrzés és az „objektív hasznosság" szempontjából egyaránt, a használat körülményei alapvetően megváltoztak: a dialektusok helyett a fiatalok jellemzően a sztenderd német nyelvet beszélik, és egyre kevésbé van jelen a személyes interakciókban az „ősök nyelve". Jelezte: az etnikai identitás szituatív jelenség, vagyis folyamatosan erősíteni és bátorítani kell a pozitív elemeket, így a nyelvhasználatot is.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen Becker Róbert, a VUdAK irodalmi szekciójának elnöke, Eiler Ferenc történész, az MTA kutatója, Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, Korb Angéla költő, Matzon Ákos, Munkácsy-díjas művész, a VUdAK képzőművészeti szekciója elnöke, valamint Ritter Imre német nemzetiségi szószóló vettek részt. A diskurzus egyik fő megállapítása az volt, hogy a napjainkban is élő, nemzetiségekre vonatkozó kliséket meg kell cáfolni, vagyis ki kell törni a mesterséges „sztereotípia-rezervátumból". Ehhez a művészet a legjobb eszköz, hiszen mindig megújuló és univerzális nyelv. Ha azonban a nemzetiségek csak a saját közösségükhöz szólnak, a hatás is csak korlátozott lehet. Jellemző kép, hogy egyes német alkotók a helyi többségi társadalom központi alakjai, az adott település közössége elismeri tehetségüket és munkájukat. Hiányzik azonban az országos ismertség, így fokozatosan ki kell nyitni a kört: író-olvasó találkozók szervezésével, sűrűbb média-megjelenéssel, az alkotások népszerűsítésével, hogy mindenki számára láthatóvá és érthetővé váljon a modern hazai német művészet.

A kiállítást Szalayné Sándor Erzsébet és Matzon Ákos köszöntő beszéde után Cseh Borbála művészettörténész nyitotta meg. A közönség számára Becker Róbert és Korb Angéla költők olvasták fel alkotásaikat, majd a jelenlévők Geiger György Liszt-díjas trombitaművész és Maros Éva hárfaművész magával ragadó előadását hallgathatták meg.

A tárlatot a következő hetekben minden érdeklődő ingyenesen megtekintheti az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában.